Február: Böjtelő hava, Gyertyaszentelő

Az év második és egyben legrövidebb hónapja, a február – réges nevén böltelő hava, gyertyaszentelő hava – is sok ünnepet tartogat. Másodikán ott van mindjárt Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, amikor a medve kijövetelét is figyelni kell, hogy megtudjuk, mikor lesz vége a télnek. Aztán jön a Valentin-nap, Házasság hete, a farsang farka, hogy csak a legfontosabbakat emeljem ki. 

Február, böjtelő hava, gyertyaszentelő

Február, Böjtelő hava, Gyertyaszentelő

Második hónapunk neve a latin Februarius hónap névből ered, ami viszont a szabin februm, „tisztulás” szóra vezethető vissza. Február már az antik Rómában is a decemberi, januári vigadalmak, lakomák utáni testi-lelki megtisztulás idejének számított. Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve Februa, azaz „Engesztelő” volt.

A keresztény kultúrákban a böjt első hava, vagyis Böjtelő hava nevet kapta, mert farsang vége és ezzel a nagyböjt kezdete többnyire erre a hónapba esik. Szokás még Halak havának is nevezni, mert február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.

Február másodikán tartja a római katolikus vallás Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét. Ezen a napon az emberi természetet jelképező gyertyákat megszentelik, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltse az embereket is. A gyertyaszentelés eredete Józsefhez és Máriához vezethető vissza. Ők szentelték elsőként fiúkat az úrnak két gerlicét mutatva be áldozatként.

Magyar gyertyaszentelésről a 11. századból vannak feljegyzések. A középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, majd erről a szentelt tűzről gyújtották meg a gyertyákat.

Közismert hiedelem szerint, ha a medve gyertyaszentelőkor meglátja az árnyékát, akkor elnyúlik a tél. A babona szerint, ha hosszú téli álma után a medve napos időben jön ki barlangjából, akkor megijed az árnyékától és visszabújik aludni. Borús időben viszont kint marad, ilyenkor korai tavaszra számíthatunk.

Őseink a medvében a legfőbb állatistenséget tisztelték, a vegetációs ciklus, illetve a holdváltozások urát. Téli álmából való február eleji ébredése, valamint a bocsainak világra hozatala, a természet föltámadásának, a tavasz eljövetelének jelképévé vált.

Februári ünnepnapok

Másodika Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. Ekkor kell figyelni a medvét, hogy megtudjuk, meddig tart még a tél. Ekkor a Szerzetesek világnapja és a Vizes élőhelyek világnapja is.

Február 3-a Balázs napja, amihez többek közt a balázs-áldás is kapcsolódik.

Február 6-án Dorottya-nap van. Szent Dorottyának állít emléket, aki a kertészek és virágárusok védőszentje volt.

A kínai horoszkóp szerint február 12-én van a holdújév napja, ekkor kezdődik a bivaly éve.

Február 13 és 20 között ünnepeljük a Házasság hetét.

Február 14-én van Bálint-nap sok hiedelemmel és babonával és a szerelemesek és barátságok napja, a Valentin-nap.

Farsang utolsó vasárnapja szintén 14-re esik. A vasárnaptól keddig tartó időszakot farsang farkának hívjuk. Farsang farkának első napja a vasárnap, ekkor tartják a legtöbb karnevált. Ekkor a legforróbb a hangulat a világ leghíresebb karneváljain.

15-én lesz húshagyóhétfő, böjtelőhétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők férfi módra mulathattak: korlátlanul ihattak alkoholt, zeneszó mellett nótázhattak.

16-án lesz húshagyó kedd, amikor is véget vetünk a mulatozásnak, befejeződik a báli szezon. A húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja , a farsangtemetés időpontja. Szokás még húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek, a kolbász, a szalonna evés felfüggesztésére) néven is illetni. Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, hogy jelképesen lezárják a farsangot és a telet. Ez a hagyomány a mai napig él Mohácson, ezzel fejeződik be a Busójárás.

A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, 17-én, ami a 40 napos nagyböjt kezdete, innentől tilos a húsfogyasztás és a mulatozás. A hamvazószerda további nevei: szárazszerda, böjtfogadó szerda.

A következő nap a torkos csütörtök, amikor egy napra fel lehetett függeszteni az épp csak megkezdett böjtöt, hogy a maradék húsételeket elfogyasszák. Sok helyen zabáló-, kövér-, vagy tobzódócsütörtöként ismerik.

Február 22-e Üszögös Szent Péter napja egy negyven napos jósló nap. Azt tartják, amilyen az idő ma, olyan lesz negyven nap múlva, azaz József napján.

Február 24-én Jégtörő Mátyás napja van.

Február 27-én lesz az év első tízmilliószoros napja.

28-án ér véget a hónap, mert 2021 nem szökőév, így nincs szökőnapja sem, ami nem mellesleg 24-re esne.

Köszönöm a megosztást!
  • 160
  •  
  • 1
  •  
  • 160
  •  
  • 1
  •  

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük