Balázs napja és a Balázs-áldás

Február 3-án a Balázsok ünneplik a névnapjukat Szent Balázs tiszteletére. Balázs napja bővelkedik népszokásokban, hagyományokban és időjárás jóslásra is használták. Ehhez a naphoz kapcsolódik ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a hívek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond a torokbajok megelőzésére.

gyertyák

Balázs napja szokásai, hagyományai

Szent Balázs örmény származású volt, a kisázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája közül a legismertebb, amikor egy haldokló fiút megmentett azzal, hogy megáldotta és eltávolította a torkából a fulladást okozó halszálkát. Egyszer egy asszonynak visszaadta a disznaját, melyet egy farkas rabolt el. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó húsából.

Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje (keleten a VI., nyugaton a IX. századtól). A gyermekhalandóságban élenjáró torokgyík (diftéria) ellen fordultak az anyák Szent Balázshoz. A pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott a gyerekek álla alá, miközben a balázs-áldás szavait mormolta: “Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más bajtól“.

A Balász-áldás, másnéven balázsolás miatt szokták a szent püspököt keresztbe tett gyertyákkal is ábrázolni. Balázs már a nagyböjt szentje, mert a böjt kezdőnapjának, hamvazószerdának legkorábbi időpontja Balázs napjára eshet.

Szokás volt ezen a napon almát is szentelni, hogy védje egészségünket a torokfájás ellen.

A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a Balázs-járás. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra. Kezükben nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyerekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket.

A Balázs-nap egészség- és termésvarázslás, a gonosz- és madárűzés napja is. A szőlősgazdák a szőlőskert négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőt ősszel a madaraktól.

Az időjárásra vonatkozóan Bácskában az a hiedelem alakult ki: “Ha esik, nyár elején elveri a jég a termést.”

Balázs-napi vers

Balázs-napi szokásokról a 17. század óta vannak rendszeres feljegyzések. Az alábbi szöveg 1650 tájáról való:

Ma van szent Balas napia
Rigiektől nekunk szokas hadua
Czegen diakoknak jarni
A hazankent kerőlni,
Aszonyokat czergetni
Azert édes Aczonyvnk
Ne légyen hozzad hijába jarassunk
Kerjunk erted Istenunket
segely sokszor diakokat
Adgial egi kis szalonat
hat tegyunk rajta aldast
agi az Isten erte mast
Adgiatok szalonát
Omedamus reveremus Tandem
hat czinallyunk rantotat
Totus quantus debitorum
Florum germinare.
Adgiatok kalbast
Omedime reveremus laude
122hat tegyunk rayta aldast
totus quantus debitorum
Florum germinare.
Adgiatok egi lant
Omedime reuiremus Tandem
kurua bannya ki bant
totus quantus debitorum
Florum germinare.
Oh te édes aszonyunk
érted kis tanczot jarjunk
agi nekunk egi darab szalonat
Czinallyunk vele rantottat
Adgiatok, adgiatok
Vissza ne uegietek
Totus quantus debitorum
Florum germinare.
(MNT II. 85)

Köszönöm a megosztást!
  • 66
  •  
  • 3
  •  
  • 66
  •  
  • 3
  •  

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*