Több hagyomány és jóslás is kapcsolódik Dorottya napjához. Azt tartják: “Ha Dorottya szorítja, Julianna megtágítja.”, azaz, ha Dorottya napján fagy, akkor Julianna napján olvadni fog. A népszokás szerint ezen a napon az asszonyoknak nem szabad dolgozniuk, mert baj éri őket. Például ha ezen a napon varráshoz fognak, megfájdul az ujjuk.
Ki volt Dorottya és hogy lett a kertészek és virágárusok védőszentje?
Dorottya a keresztény római polgár Dorus (görögül: ajándék) és Thea (jelentése: istennő) harmadik leányaként született a mai Törökország területén, Kappadókiában Kr. előtt a 3. században. A vallásos hitben nevelkedett szép fiatal lányba beleszeretett a helyi uralkodó, de Dorottya nem viszonozta az érzelmeit, Krisztus jegyesének tartotta magát.
Az uralkodó minden áron meg akarta bosszulni az engedetlenséget, ezért forró ónnal teli kádba vettette. Az ártatlan lány testében azonban ez sem tett kárt. Végül börtönbe záratta, ahol majd kilenc hónapig raboskodott. A rabságban angyalok táplálták, amitől még szebb lett, mint valaha. Miután azt állította, hogy Krisztus kertjében szokott rózsát és almát szedni újabb kínzásokat kellett átélnie.
Végezetül lefejezték, de a csodák ezzel sem értek véget. Kivégzése után egy égi gyermekküldönc egy virágokkal és gyümölcsökkel teli kosárral a kezében jelent meg a bírónál. A bíró a csoda láttán megtért, dicsérte Dorottya Istenét, hogy februárban rózsát és almát küldött neki.
A kivégzése utáni csodára utalva Dorottya, a “Tavaszi Rózsa” néven kezdték emlegetni, és hozzá imádkoztak a bőséges virág-, és gyümölcstermés érdekében. Így lett a kertészek és virágárusok védőszentje. Dorottya napján a borsodi Hangony faluban almát és virágot is szentelnek.
