Szent László, a lovagkirály legendái
I. László vagy Szent László (Lengyel Királyság, 1040 körül – Nyitra, 1095. július 29.) 1077-től magyar király, 1091-től haláláig pedig horvát király I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása és az első magyar szentek, köztük Szent István avatása. A lovagkirály nevéhez számos csodás esemény kötödik, így már érthető, hogy Őt magát is szentté avatták 1192-ben. Kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is, melyet legendái is alátámasztanak.
Az ifjú László legendái
Talán Szent László király az, akihez a legtöbb csodás eseményt kötik a magyar szentek közül. Szent László Magyarország, különösen a határok, a magyar katonák és a székelyek védőszentje.
Egyik lánya, Piroska (Prisca), Komnénosz II. János bizánci császár felesége, Eiréne néven császárné lett, majd halála után szentté avatták.
László már királlyá választása előtt, ifjú korában is megmutatta vitézségét, rátermettségét. Állítólag egy székesfehérvári népünnepélyen már serdülő korában megzabolázott egy felvadult lovat.
Salamon királyt támogatva László 1068-ban résztvett az erdélyi cserhalmi csatában, ahol legyőzték a besenyőket. A fiatal herceg Szög nevű lován üldözőbe vett pogányt, akimenekülés közben magával hurcolt egy magyar lányt. Szent László utolérte, a besenyőt párviadal megölte, így lányt is megmentette. Vörösmarty Mihály a Cserhalom című eposzában költőileg dolgozta fel ezt az eseményt, melynek részletei hagyományon alapulnak.
Testvére megkoronázása után László rábeszélta az új királyt, I. Gézát, hogy Vácott, ahol a győzelmüket ő egy látomása után megjövendölte, építessen templomot. A mítosz szerint egy nagy gímszarvas jelent meg nekik, az agancsán égő gyertyákkal. A testvérpárüldözőbe vette az állatot, és a mai ferences kolostor helyén pillantották meg újra. Itt épült fel az egykori váci székesegyház. 2001 óta a jelenlegi váci dómban harang emlékeztet Szent Lászlóra.
Szent László király legendái
A székelyföldi Csíkszépvíz melletti Pogány-havas a hagyomáyn szerint arról kapta a nevét, hogy az uralkodó ott harcolt a pogányokkal. A legenda szerint a Pogány-havas aljában csordogáló forrrást is ő fakasztotta, és lovának patkónyoma máig látszik a kút melletti kőben. „Igyál lovam, ebből a szép vízből.” – mondta, és így lett Szépvíz a falu neve. Ennek a történetnek az egyik legszebb erdélyi ábrázolása a székelyderzsi unitárius templomban látható középkori freskó.
A tordai hasadék létrejöttét Szent László nevéhez kötik. A történet szerint a kunok üldözték a királyt és hadseregét, amikor László az ég felé fordult, és azt mondta: „Szabadíts meg Uram, hiszen éretted harcoltam!” A király mögött ekkor a hegy szétrepedt. Ő még át tudott ugrani a szakadék felett, az ellenség a mélybe zuhant. A Szlovákiához tartozó Szádelői-völgy legendája hasonló. A vadregényes szurdokvölgy a Gömör-Tornai-karszt legszebb és legnépszerűbb kirándulóhelye.
Harcosait többször megvédte az éhínségtől és a szomjúságtól is. Egy alkalommal egy olyan helyre tévedt a sereg, ahol több napon át nem jutottaksemmilyen ételhez. A király félrevonult, és könyörgött segítségért. Imája pedig meghallgattatott: szarvasok, bivalyok és őzek tűntek elő a semmiből.
Egy másik esetben lova patkója nyomán forrás fakadt, ahol olthatták szomjukat a katonák. Ezt a helyet a mai napig Szent László kútjának hívják.
A Képes krónika szerint 1095-ben, a felvidéki Nyitrán halt meg. Később hamvait átvitték Nagyváradra. 1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté. A szentté avatását követően a sírját felnyitották, testét az őt megillető díszes sírba helyezték, ám fejét egy külön ereklyetartóba tették, hogy vallásos tisztelet tárgyává tegyék.
Szekszárdon 2001 óta Szent László Napokkal ünneplik a város védőszentjét.
Szent László ábrázolások és ereklyék
Az egyik legismertebb Szent László ábrázolás az őrségi Velemér templomában található. A fénytemplomának is hívott templom 13. száazadi freskóján az a jelenet látható, amikor a király bal válla fölött lévő kitárt szárnyú angyal László fejére helyezi a koronát.
A lovegkirály hazai kultuszközpontja az általa alapított monostor romjainál, Somogyváron kialakított Szent László Nemzeti Emlékhely, ahol halála után eltemették.
A Szent László herma a győri bazilika legnagyobb kincse, a magyarság egyik legfontosabb történelmi ereklyéje. A több mint 600 éves ereklyetartó hermát a bzilika Héderváry-kápolnájában őrzik, itt bárki ingyenesen megtekintheti a bazilika liturgikus idejéhez igazodva.
Egy nővény is őrzi Isten atlétájának emlékét. A Szent László-tárnics onnan kapta a nevét, hogy amikor a király táborában pesti tört ki, neki álmában megjelent egy angyal, és azt tanácsolta, hogy a sátra előtt lője ki a nylvesszőjét. Az átfúrt egy tárnicsot, amely gyökerének gyógyhatásával megmentette az embereket a haláltól.
