Vizes élőhelyek világnapja – február 2
Február másodika a Vizes élőhelyek világnapja, annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, és az ott élő madárvilág védelméért. A vizes élőhelyekre a legnagyobb veszélyt Magyarországon a környező mezőgazdasági területekről bemosódó vegyszerek, a növekvő turizmus, a vízi sportok, a vízutánpótlás hiánya valamint a túlzott halászat és nádkitermelés jelenti. Napjainkban leginkább a Fertő-tó magyarországi szakaszán végzett pusztítás ad okot aggodalomra.
Vizes élőhelyek világnapja
1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény elfogadásának napján tartjuk Vizes élőhelyek világnapját.
Az egyezmény alapján igen széles körű azon ökoszisztémák köre, amelyek vizes élőhelyeknek tekinthetők. Ide tartozik többek között minden állandó vagy időszakos, sós vagy édesvízzel borított terület (pl. folyó, állóvíz, mocsár, láp), amelyek őshonos vagy veszélyeztetett fajoknak nyújtanak élőhelyet. Az egyezmény hatálya nem csak a természetes, hanem a mesterséges vizes élőhelyekre (pl. halastavak) is kiterjed, ha legalább 20 ezer vízimadarat, vagy egy vízimadár (al)faj 1 százalékát tartják el rendszeresen.
Az alapítók között csak 18 ország szerepelt, az egyezményhez mára több mint 130 ország csatlakozott, a hatálya alá tartozó 1.200 vizes terület pedig közel 100 millió négyzetkilométert tesz ki. A csatlakozás feltétele, hogy az adott ország legalább egy, a kritériumoknak megfelelő vizes élőhellyel rendelkezzen.
A csatlakozó országok kötelesek az adott területet természetvédelmi oltalom alá helyezni, és olyan gazdálkodási, területhasznosítási stratégiát folytatni, amely biztosítja az adott ökoszisztéma hosszú távú fennmaradását.
Ramsari Egyezmény alatt álló magyarországi területek
Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot. Jelenleg 23 terület van a listán, amely összesen 130 ezer hektárt jelent, köztük az UNESCO világörökségi védelmet élvező Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit. Ezek a területek nem csak a hazai növény és állatvilág szempontjából jelentősek, de a vonuló madarak számára is igen fontos pihenő, – és táplálkozó helyül szolgálnak.
A vizes élőhelyekre a legnagyobb veszélyt hazánkban a környező mezőgazdasági területekről bemosódó vegyszerek, a növekvő turizmus, a vízi sportok, a vízutánpótlás hiánya valamint a túlzott halászat és nádkitermelés jelenti.
Különösen aggasztó, a Fertő-tó helyzete, ahol egy tervezett turisztikai beruházás miatt teljesen tönkretették a terület ökoszisztémáját és több ezer madár élőhelyét.
Fertő-tó helyzete 2023
Hoztam is erről egy videót is.
