Március: böjt hava, böjtmás hava
Március, vagy ahogy elődeink hívták a böjt hava vagy böjtmás hava (böjt máshava) az első tavaszi hónapunk. Szabadba csalogató napsugaraival és madárcsicsegésével igazi felüdülés a hosszú tél után. Ilyenkor kezdődnek a kerti munkák, így nem csoda, hogy több jeles napot is tartogat.
Március: böjt hava, böjtmás hava
Március az év harmadik hónapja, 31 nappal. Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ebben az időszakban kezdik meg.
A népi kalendárium böjt havának, böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi, utalva arra, hogy tart még a februárban, a böjtelő havában megkezdett 40 napos böjt, amikor tilos a vigalom, a lakodalom, a húsos ételek fogyasztása. A húsvét egy március 22. és április 25. közötti vasárnapra esik, 2021-ben áprilisban lesz.
Bár általában még kissé hűvös és csapadékos a március, mégis ez a mezőgazdasági munkálatok kezdetének ideje.
A horoszkóp csillagjegyei közül a Halak (február 19.–március 20.) és a Kos (március 21.–április 19.) esnek erre a hónapra.
Márciusi jeles napok
Március 1. – meteorológiai tavasz kezdete
Március 3. – Vadvilág világnapja
Március 4. – Kázmér napja, Baranyában patkányűző nap. Úgy tartották, ekkor a legjobb kiűzni az istállókban vagy a házban megtelepedett rágcsálókat.
Március 8. – Nemzetközi nőnap, amikor megkülönböztetett figyelem árad a nők felé és a férfiak virágokkal fejezik ki hálájukat.
Március 10. – Beporzók napja
Március 12. – Gergely napja. Ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.
Március 15. – Magyarország nemzeti Ünnepe. Ezen a napon az 1848-as szabadságharcra emlékezünk, amikor többek között a kokárda is megszületett.
Március 17. – Szent Patrik napja, Írország nemzeti ünnepe
Március 18. – Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. ” Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.
Március 19. – József napja. József, a názáreti ács, Jézus gondviselője. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. Azt tartják, amilyen az idő József napon, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búzatermés.
Március 20. – tavaszi nap-éj egyenlőség, a csillagászati tavasz kezdete.
Március 21. – Benedek napja, a csillagászati tavasz kezdete. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.
– Boldogság napja
Március 22. – A víz világnapja.
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Az évszázados megfigyelésekre alapulva ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni.
Március 27. – Színházi világnap.
A hónap utolsó szombatja: A Föld órája – az élhető jövőért.
A hónap utolsó vasárnapja: a nyári időszámítás kezdete.
Népi mondóka
Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
