Víz világnapja – március 22

Március 22-én ünnepeljük a Víz világnapját. Az éltető vízét, ami minden élőlény számára létszükséglet. Évtizedekkel ezelőtt még mindenki úgy gondolta, hogy az ásványi anyagokkal együtt a föld édesvíz készlete is korlátlan, kifogyhatatlan. Mára már megtanultunk egy kicsit takarékoskodni vele. De nem eléggé!

Víz világnapja

A föld édesvíz készlete egyre fogy, egyre kevesebb van belőle. Ezzel szemben a sós tengervízből a globális felmelegedés következtében egyre több van. Hollandiában egyes tengerparti régiók már veszélybe is kerültek. Félő, hogy újabb vízszint emelkedés eltünteti a településeket.

Mára már szerencsére egyre többen vélik úgy, hogy ez a természeti kincsünk is kiapadhat, nem végtelen. A vízdíjak folyamatos emelkedése is sokakat arra ösztönöz, hogy spóroljanak a vízzel. Nem árt azonban még tudatosabban élni, nem elherdálni amink van. Takarékoskodni a vízzel, hogy a jövő nemzedékeinek is maradjon még valami. Hisz senkinek sem mindegy, mit hagy utódaira, hogy fognak majd élni az unokái, dédunokái,  utódai.

Víz világnapja – március 22

A Víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Az ENSZ március 22-ét jelölte ki arra, hogy felhívja a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontosságára. Fontos foglalkozni a témával, mert néhány évtizeden belül globális problémává válhat a vízkészletek szűkössége a népesség növekedése, az éghajlatváltozás miatt.

Magyarország vizekben igen gazdag, itt található Európa egyik legnagyobb édesvíz készlete. Becslések szerint 200 millió embert is eltudnánk látni ivóvízzel. A vizek jelentős része külföldről érkezik a folyóinkon keresztül, csak a töredéke hullik le csapadék formájában. Hazánk földalatti vízkészlete rendkívül gazdag termál-, ásvány- és gyógyvizekben egyaránt. Budapest a világ egyetlen fővárosa, amely felszíne alatt jelentős mennyiségű termálvíz található.

Már az ókori rómaiak is a vizek országának nevezték a Kárpát-medence területét. Szakemberek szerint csak a Szigetköz kavicsos talajrétege között annyi a víztartalék, amely Magyarország szinte teljes lakosságát el tudná látni ivóvízzel. Magyarországon az egy főre jutó vízkészlet 12 ezer köbméter évente, ami az egyik legmagasabb Európában. 

nagyvárosokban nagyon jó az ivóvíz minősége, egyes vidéki térségekben viszont szinte ihatatlan. Az Alföld déli részén a víz arzéntól szennyezett. A víz körforgásában gondot okoz az is, hogy csak a háztartások 80-85 százalékában van bekötve a szennyvízcsatorna.

Nagy értéke van Európában is víznek, de különösen igaz ez az afrikai és ázsiai országokra. Az ivóvízhiány világméretű jelenség, az emberi társadalom édesvíz igénye nagyobb, mint a rendelkezésre álló mennyiség. Már most ott tartunk, hogy hat emberből egynek nem jut tiszta víz.

A víz nagyon sok költőnk képzeletét megmozgatta. Elég csak pl. József Attila A Dunánál, vagy Petőfi Sándor a Tisza versére gondolni. A nagy folyókon túl a kis patakok, csermelyek, források is gyakran kerültek az írok pennája alá. 

Kívánom, hogy a jövő nemzedékeinek is legyen még lehetősége megízlelni a hűs források tiszta vizét!

Ajánlom figyelmedbe a Vad Magyarország – A vizek birodalma bejegyzésemet is.

Köszönöm a megosztást!
  • 123
  •  
  • 1
  •  
  • 123
  •  
  • 1
  •  

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük