A magyar kokárda színei és azok sorrendje
Az 1848-as forradalom és szabadságharc óta viselünk kokárdát március 15-én, ami a nemzeti függetlenedés eszméjét magukénak valló polgárok szimbólumává vált. De vajon honnan ered a kokárda (szalagrózsa vagy szalagcsillag)? Ki tűzött ki először kokárdát Magyarországon? Milyen sorrendben követik egymást a magyar kokárda színei? Olvass tovább és a fenti kérdésekre is magadom a választ.
Mi az a kokárda?
A kokárda (szalagrózsa vagy szalagcsillag) színes szalagból készített kör alakú, rózsadíszt szimbolizáló ruhadísz. Főúri viselet volt, 18. század közepén készült francia és angol festményeken tűnt fel először. Nemzeti színű kitűzőként a francia forradalom idején, 1789-ben tűnt fel.
A kokárda magyarországi megjelenése az 1848-as forrdalomhoz kötődik. A forradalom kezdetének előestéjén, március 14-én a pesti radikális ifjúság vezérei, Szendrey Júliától, Petőfi Sándor feleségétől illetve Laborfalvi Rózától kapták az első kokárdákat, amelyeket a kabát hajtókáján vagy a mellrészén, a szív felőli oldalon viseltek. A kokárdával azt akarták jól láthatóan közölni, hogy viselője a magyar forradalmi eszméket magáénak vallja.
Petőfi Sándor kokárdáját a forradalom és szabadságharc más emlékeivel együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthetjük meg. A legenda szerint a múzeum lépcsőjén Petőfi Sándor mellén a magyar kokárdával elszavalta a Nemzeti dalt is. A történészek szerint viszont ez csak legenda.
Jókai Mór kokárdája ma is látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ennek érdekessége, hogy Jókai Mór 1848. március 15-én a Bánk bán előadásán találkozott Laborfalvi Rózával, aki a kabátja hajtókájára tűzött egy kokárdát. Ez a találkozás mindkettőjük szívét megérintette, augusztusban össze is házasodtak.
A magyar kokárda színei és azok sorrendje
Egyes források szerint a piros, fehér és a zöld a 16. század második felétől kezdődően ősi magyar színek. Más források szerint csak a 19. században kezdték használni a zöldet. Eszerint József nádor első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő javasolta, hogy az árpádkori piros és fehér színekhez harmadikként a zöldet, a remény színét használják.
A trikolórt aztán a 1848-as áprilisi törvények 21. cikkelye szentesítette. A kor romantikus elképzelése szerint a piros szín az erőt, a fehér a hűséget és a zöld pedig a reményt szimbolizálja. A kokárda a nemzeti színű szalag körbehajtásával és összevarrásával készül. Az így létrejött kör alakú nemzetiszínű kitűzőhöz lecsüngő, szintén nemzeti színű szalagból pántlikát tűztek. A pántlikás kokárda kimondottan magyar forma.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen sorrendben követik egymást a korkárda színei, milyen a színek helyes sorrendje a kokárdán. Máig vita tárgya, hogy a pirosnak vagy a zöld színnek kell-e középen lennie.
Szendrey Júlia olyan kokárdát készített, aminél a piros szín volt kívül és a zöld került a közepére. Máig ilyen kokordát használunk, annak ellenére, hogy vannak olyan hangok, hogy a zöld színnek kellene kívül lennie, mert ez így az olasz kokárda helyes színe.
A kokárdai színeinek meghatározásánál abból is kiindulhatunk, hogy a kokárda színeit kívülről befelé kell olvasni. Ez azért is logikus így, mert a készítésekor a vízszintesen sávozott nemzeti színű szalagot körbe kell hajlítani. Ebből a szempontból tehát a jelenleg használt kokárda színei is helyesek.
A hagyományokat követve a Szendrey Júlia által készített módon hordjuk ma is a kokordát: a piros szín van kívül és a zöld kerül közepre.
További olvasnivalók március 15-ről
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos múzeuma, 1802 óta gyűjti, őrzi és mutatja be hazánk tárgyi és szellemi örökségét. Budapesten, a Múzeum körúton található klasszicista stílusú épület 1837–47 között épült, Pollack Mihály tervei alapján. Alapítója gróf Széchényi Ferenc volt. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, amivel a szabadság szimbólumává vált.
Magyar Nemzeti Múzeum, az ország első múzeuma
Magyar Nemzeti Múzeum 1837 és 1847 között épült klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei alapján. Európa harmadik nemzeti múzeumának alapítója gróf Széchényi Ferenc volt. 1848. március 15-én az épület előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt. A múzeum épülete ezzel a szabadság szimbólumává vált. Máig kiemelt figyelmet kap 1848 emlékezete a Nemzeti Múzeumban. A márciusi ifjak tetteiről, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc koráról az állandó kiállítás 12-es szobája több eredeti relikliával mesél.
1848 emlékezete a Nemzeti Múzeumban
A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. A vershez társítjuk többek közt a Nemzeti Múzeumot és a magyar kokárdát is.
