Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje és a Tűzoltók Világnapja

Szent Flórián (240. körül – 304. május 4.) keresztény vértanú volt, a tűzoltók, a kéményseprők, valamint Linz, Felső-Ausztria és Krakkó védőszentje. 1999 óta ünnepnapján, május 4-én, Szent Flórián halálának évfordulóján tartják a Tűzoltók világnapját.

Szent Flórián élete

A későbbi Szent Flórián a 3. század második felében a római légióban századosként szolgált. Fiatal felnőttként vette fel a keresztény hitet. A hagyomány szerint ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai, ennek hatására lett vértanu halála után a tűzoltók védőszentje.

Diocletianus császár uralma alatt, 303-ban újra kitört a keresztényüldözés. Amikor Szent Flórián tudomást szerzett arról, hogy az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch an der Enns) fogságba ejtettek 40 keresztényt, a foglyok segítségére sietett. Amikor nyíltan megvallotta keresztény hitét, egykori katonatársai elfogták és bíróság elé állították. Büntetésként előbb megbotozták, majd 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns folyó hídjáról a mélybe dobták.

Szent Flórián tisztelete

Holttestét egy Valéria nevű özvegy temette el. Sírja felett templomot építettek, amelyet a bencések, majd a lateráni kanonokok gondoztak.

Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Lengyelországban terjedt el, gyakori még Szlovénia és Horvátország területén. Magyarországon a középkor végén a Szepesség németlakta vidékein kezdődött tisztelete, majd a 17. században terjedt el általánosan. Hazánkban is több helyen találunk Szent Flórián szobrot, például a Baranya megyei Geresdlakon vagy Pécsett.

Délnémet és osztrák területeken szokás volt a család egyik fiúgyermekének a Flórián nevet adni, hogy megóvja a házat a tűzvésztől.

Szent Flórián a tűzoltók, a kéményseprők, valamint Linz, Felső-Ausztria és Krakkó védőszentje is.

Tűzoltók világnapja

1999 óta Szent Flórián halálának napján, május 4-én tartják a tűzoltók világnapját.

Az első állandó tűzoltócsapatot Augustus császár idejében, Kr. e. 21-ben Rómában 600 rabszolgából szervezték meg.

A gőzfecskendő feltalálói Szabó Pál és fia voltak. 1822. június 9-én adták be szabadalmukat. Budapest utolsó gőzfecskendőjét 1926-ban vonták ki a forgalomból.

Magyar tűzoltóság története

Gróf Széchenyi Ödön vaolt a magyar állami tűzoltóság megszervezője, irányítója.

A tűzoltóság kapcsán mindenképp meg kell említeni Gróf Sárvár-felsővidéki Széchenyi Ödön György István Károlyt (Pozsony, 1839. december 14. – Isztambul, 1922. március 24.). Széchenyi Ödön Széchenyi István fiatalabb fia volt, hajótiszti végzettséggel. 1862-ben Londonba utazott a világkiállításra, itt került kapcsolatba a szervezett tűzoltással, amikor felkereste a Fire Brigade-ot.

1863-ban megalapította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet és megkedte működését az Eskü téri (ma Március 15. tér) őrtanyán a tűzőri szolgálat.

1869-ben, a Nemzeti Torna Egylettel egyesülve – egyenruhás tűzoltókkal –, és az általa Londonban vásárolt tűzoltóautóval megkezdték a kiképzést. Gróf Széchenyi Ödön lett az első elnöke az 1870-es évek elején megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek.

1870. február 1-jétől a két tűzoltóság – az önkéntes és a 12 fős fizetett, azaz hivatásos – közösen látta el a tűzoltás nehéz feladatát gróf Széchenyi Ödön főparancsnoksága alatt. A gróf maga sem riadt vissza a kemény munkától. Tömlőt cipelt, pucolt, vagy éppen halzsírral kente be azt, amikor az volt a feladat. Nagy megbecsülés és tisztelet övezte elszántsága és komoly lelkesedése miatt.

Széchenyi Ödön Törökországban

1870 júniusában épp egy pusztító tűzvész után érkezett Konstantinápolyba (ma Isztambul). A tűzvészben leégett az angol követség háza, az olasz színház, az amerikai és a portugál konzulátus, a francia fürdők, a német szeretetház, az örmény-katolikus és a római katolikus érsekség épületei. Széchenyi felajánlotta a segítségét, hogy magyar mintára felállítja a hivatásos és önkéntes tűzoltóságokat.

Sok huza-vona után végül csak 1874-ben bízta meg a szultán Széchenyi Ödönt, hogy az ő szervezésében – magyar mintára – hozza létre a török tűzoltóságot. Ekkor kapta a „Tűzpasa” mevet. Róla nevezték el az isztambuli tűzoltó múzeumot.

Az évekig tartó munka olyannyira elhúzódott, hogy a gróf végül Konstantinápolyban maradt. Az Isztambul-Galata városrészben megépítette a siklót, ami ott egy földalatti alagútban közlekedik.

Közben többször hazalátogatott, gyermekeit magyarul taníttatta. Tervezte hazaköltözését, de a török–görög háború, majd az első világháború és a trianoni döntés megakadályozta ebben, de örömét lelte a tűzoltószolgálatban. Idős korában is kijárt a tüzekhez, irányította az oltást.

Az egymást váltó török szultánok megbecsülték, több kitüntetést, rangot kapott, ő volt az első keresztény, aki a pasa címet úgy kapta meg, hogy nem kellett hitét elhagyva a muzulmán hitre áttérnie.

A családi birtokon, a Nagycenki kastélyban még többet megtudhatunk Széchenyi Ödön életéről és munkásságáról.

Érdemes ellátogatni a budapesti Tűzoltó Skanzenbe is, amit az újpesti tűzoltóság udvarán hoztak létre.