Húsvét eredete, története
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a feltámadás ígéretével. A húsvét eredete egyértelműen vallási vonatkozású, a Jézus keresztre feszítése utáni feltámadásának emlékezete. Sokaknak azonban egyszerűen csak a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének kezdete. Minden évben változó időpontban köszönt ránk. A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapon tartjuk.
Húsvét eredete, elterjedése
A húsvét eredete a Bibliából ismert Jézus életeseményeihez kötódik.
A húsvétot megelőző 40 nap a nagyböjt. A Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére tartott nagyböjt egyben a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
A nagyböjt farsang után, hamvazó szerdán kezdődik és húsvétig tart. A húsvétot megelőző vasárnap a virágvasárnap. A hold állásának függvényében minden évben más napon ünnepeljük a húsvétot. Hol márciusban, hol áprilisban kerül rá sor, de mindenképp március 22 és április 25 közé esik.
A Biblia szerint Jézust nagypénteken feszítették keresztre és a harmadik napon vasárnap támadt fel. Jézus a kereszthalálával nem mentette meg a világot a szenvedéstől, de minden ember bűnét megváltotta. A feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
Utolsó vacsora
Jézus virágvasárnap érkezett Jeruzsálembe. A szamárháton érkezett Jézust a nép virágokkal, pálmaágakkal ünnepelve fogadta. A főpapok, mindezt rossz szemmel nézték és úgy döntöttek, hogy elfogják. A zsidó Pészah ünnepén Jézus a vacsoráját a tanítványai körében költötte el.
Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: „Vegyétek, ez az én testem”, és bort tartva: „Igyátok, mert ez az én vérem”. A vacsora után a Getsemáné kertbe mentek. A tanítványok a finom vacsora és bor után elaludtak, nem virrasztottak Jézussal. A főpapok unszolására Júdás, az egyik tanítvány 30 ezüstért egy csókkal elárulta mesterét, akit katonák hurcoltak el.
A magát Isten fiának nevező Jézust istenkáromlással vádolták. A nemrég még éljenző tömeg is ellene fordult. Péter, a leghűségesebb tanítványa pedig megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. Szokás volt ebben az időben, hogy egy foglyot szabadon engedtek. A népnek Jézus és a lázadó gyilkos, Barabás közül kellett választania. A tömeg Barabásnak megkegyelmezett, Jézust pedig bűnösnek ítélte.
Jézus keresztre feszítése
Jézust töviskoszorúval megkoronázták és vállára nehéz keresztet tettek. A keresztet a vállán cipelve a Via Dolorosán keresztül vonszolta magát Jézus a Golgota hegyre, a megfeszítés helyszínére.
A húsvétnak megfeleltethető az időben korábbi zsidó ünnep a Pészah (jelentése: elkerülni, kikerülni), a zsidók egyiptomi fogságból való szabadulásának ünnepe. A Pészahot a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik. A történet szerint a fáraó annyi időt sem hagyott a menekülő zsidóknak, hogy a kenyerüket megkeleszthessék, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.
A Húsvét és a Pészah is mozgó ünnep, mintkettőnek a napját a Hold járása alapján számítják, a számítási mód azonban eltérő, így a két ünnep ritkán esik egybe.
A mediterrán európai országok nyelvén a Húsvét neve a Pészah szóból ered: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román).
Főleg germán nyelvterületen viszont a pogány tavaszünnepre emlékeztetve alakult ki a név. Ostara istennő – a túlvilág istennője, akinek ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor van – nevéből ered az Easter (angol) és az Ostern (német) elnevezés. A magyar húsvét szó igen beszédes. A nagyböjti időszak végét, a húsevés tilalmának feloldását, azaz a hús újra fogyaszthatóságát, vagyis újra vételezését fejezi ki.
A jövendölés az mondta, hogy a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak, hogy el ne lopják a testet. Vasárnap három asszony – köztük Jézus anyja is – kenetekkel a sírhoz ment. Földindulás kíséretében megjelent egy angyal és bejelentette, hogy Jézus nincs már a sírban, mert feltámadt.
Zelk Zoltán: A három nyúl – húsvéti videó
Húsvéti szimbólumok
Magyarországon a húsvét főbb jelképei, szimbólumai:
- barka (amit húsvét előtt egy héttel, virágvasárnapon megszentelnek),
- nyuszi,
- csirkék,
- bárányok,
- sonka,
- tojás,
- húsvéti locsolkodás.
Húsvéti, tavaszi virágdíszeket au újjászületés szimbólumaival dekorálunk: tojás, csirke, bárány, nyúl, toll. Jellegzetes növényei a barka, fehér hortenzia, rügyező ágak, tavaszi hagymások, kankalin, ibolya. Nagyon kedveltek a húsvéti virágkosárak, asztaldíszek és kopogtatók.
A húsvét időpontjától függő pünkösdöt, a keresztény egyház megalakulásának ünnepét 7 héttel később ünnepeljük.
Kapcsolódó olvasnivalók a húsvétról
A húsvét az év legvirágosabb, legszínpompásabb ünnepe. Az ünnepi asztalra kerülő húsvéti dekoráció elkészítésénél igazán egyszerű dolgunk van. A húsvét szimbolikus virágai, a barka, a nárcisz, a tulipán, az árvácska, a kankalin, mind az éledező természet szépségeihez kötődnek. Szinte minden kertben megtalálhatók, de megfizethető az áruk is. A vágott virágok mellett a cserepes virágok is jól kiegészíthetik az ünnepi dekorációt. Természetes alapú húsvéti dekoráció példáit hoztam, amelyeket otthon bárki saját maga is elkészíthet.
Természetes alapú húsvéti dekoráció házilag
A húsvéti dekorációk fontos kellékei a tavaszt idéző virágok. Legyen szó akár a nappalink, akár az ünnepi asztal feldíszítéséről, a kötelező elemnek számító tojások mellett a virágoknak is ott a helyük. Legtöbbször az ilyenkor nyíló tavaszi hagymásokkal díszítünk, de a Pelargonium for Europe szakértői arra bíztatnak mindenkit, hogy bátran dekoráljanak muskátlival is. Fotókon is megmutatták, hogyan illeszthető be a hagyományos kelléket tartalmazó húsvéti dekorációba a könnyen elérhető és gondozható, színes virágú nemes muskátli.
A húsvéti locsolkodás vagy húsvéti locsolás hagyományát magyar szokásnak tartjuk, bár a környező országokban is találkozunk vele. Elődeink hite szerint a legismertebb húsvéti szokás termékenység varázsló erővel bírt. Máig él a rituálé, a húsvéti ünnepek utolsó napján, húsvét hétfőn a fiúk, férfiak elindulnak meglocsolni a lányokat, asszonyokat, hogy azok mindig frissek, üdék legyenek. A lányok hagyományos, vízzel való locsolása már csak a falvakban jellemző, a városokban inkább a kölnivizes öntözés dívik.
A tavasz legszebb virágai, köztük a tavaszi hagymások kiválóan alkalmasak az ünnepi dekoráció megkoronázására. Virágvasárnap mi másról írhatnék, mint a virágokról, amik nélkül nem múlhat el a húsvét. Máris mutatatom, melyek a húsvéti dekoráció legkedveltebb virágai.
