A húsvét utáni hetedik vasárnapot és az azt követő hétfőt hívjuk Pünkösdnek, ami a keresztény egyház megalakulásának ünnepe. Az ünnephez több hagyomány és népszokás is társul, valamint hozzátartozik a bazsarózsa, amit virágzási ideje miatt pünkösdi rózsának is hívunk. Most két kvízjátékkal is tesztelheted, mennyire ismered a pünkösd történetét és hagyományait.
Pünkösd ünnepe
Pünkösd dátuma a húsvéthoz igazodik. A húsvét utáni 7. vasárnapon ünnepli a keresztény egyház a Pünkösdöt, a Szentlélek eljövetelét. Ezt a napot a szeretet kiáramlásának is nevezik, mert ezen a napon áradt ki a Szentlélek Jézus tanítványaira az apostolokra.
A magyar Pünkösd szó a görög pentékoszté, azaz ötvenedik szóból ered, utalva arra, hogy a húsvét utáni 50. napon ünnepeljük. Hivatalosan csak a vasárnap és a hétfő munkaszüneti nap, ezért kevesen tudják, hogy akárcsak a húsvét, a pünkösd is egész hetes ünnep. Az ünnep hosszúságára utal az is, hogy májust a pünkösd havának is nevezik, annak ellenére, hogy a pünkösd extrém esetekben június elejére is áthúzódhat.
A pünkösdhöz kötődő hagyományok a tavaszköszöntéséről szóltak. A régi szokások a XIX. századig fennmaradtak, annak ellenére hogy a XVI. századi egyházi zsinatok többször is megtiltották például a pünkösdi király választást és a vigasságokat, így a táncokat is.
A pünkösdi király-választás már a kora középkorban ismert volt hazánkban. A királyt legtöbbször valamilyen verseny keretében választották meg. A pünkösdi királyság kifejezés az értéktelen, múló hatalomra már a XVI. században is fellelhető. Mára már a pünkösdi király választás szokása teljesen elkopott, legfeljebb csak a skanzenekben rendezett hagyományőrző ünnepeken találkozhatunk vele.
Pünkösdi hagyományok, szokások
Egyes vidékeken még ma is szokás, hogy Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöldágat (nyírfaágat, gyümölcsfaágat vagy bodzát) tűznek a gonosz, ártó, rossz szellemek elűzésére és azért, hogy megóvják a házat és népét a villámcsapásoktól. Gyakorta a lányos házakat jelölték a zöldágakkal, de népszerű díszítő elem a bazsarózsa.
Udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak a pünkösdi ünnepkörhöz. A Zempléni-hegyvidék falvaiban a májusfa állítás hagyományát pünkösdkor tartják, nem pedig május elsején. Ott május elsején májuskosarat ajándékoznak a z eladósorban lévő lányoknak.
Ahol május elsején volt a májusfa állítás, ott az ünnepélyes kidöntésére került sor pünkösdkor. A májusfákra a színes szalagokon kívül gyakran került kocsi kerék és borosüveg. A sárközi Szeremlén pünkösd másnapján a szerelmesek körében népszerű volt a pünkösdi ladikázás. Az udvarló legény szerelmi ajándékként díszes evezőt adott a választott lánynak.
A pünkösdi királynéjárás, más néven pünkösdölés, pünkösd vasárnapjához kapcsolódó régi magyar népszokás, melynek során a legszebb, legkedvesebb hajadont ünneplik a falu lakói. A szokás dunántúli területeken elterjedtebb, de nyomait máshol is fellelhetjük.
Pünkösdhöz is kapcsolódik időjárás-, és termésjóslás. Egyes helyeken úgy tartották, hogy ha Pünkösdkor esik az eső, akkor jó termés várható. Máshol viszont azt mondták, hogy a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”. Baranyában úgy tartják, ha Pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz. A pünkösdi harmatról azt tartották, hogy gyógyító-, varázsereje van. A zsebkendőbe szedett harmatot a szeplő ellenszerének vélték.
Mint minden nagy ünnepen, ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést is.
Minden hagyomány közül legismertebb a Csíksomlyói búcsú. Csíksomlyón található az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely. A székely emberek Csíksomlyóra irányuló zarándoklatairól már a XV. századi feljegyzésekben is olvashatunk.
A pünkösdi zarándoklat ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú mára már a magyarság egyetemes találkozóhelyévé vált. Buszokkal, vonatokkal tízezrével érkeznek a hívek a világ minden tájáról a kegytemplomhoz. Sokan az út egy részét gyalog teszik meg. A misét pünkösdszombaton tartják. Mise után a hívek a szent hegynek tartott Kissomlyó-hegyen található keresztutat járják végig.
Pünkösdi virágdíszítések
A körmenet a hegy tetején található három kápolnánál végződik. Székesfehérváron több éves hagyománya van a Pünkösdi Virágálom rendezvénynek, amikor is ügyes virágkötők virágdíszbe öltöztetik a város fontos helyszíneit, nevezetességeit.
A Pest megyei Mendén a Pünkösdi templomdíszítés egy olyan hagyomány, amelyet a 2011-ben a Szellemi Kulturális Örökségek listájára is felvettek. A Pest megyei település egyházi keretek között zajló tavaszköszöntő szokása három napos. A nyárfákat már pénteken felállítják a templomban, a virágok pedig szombat délelőtt kerültek fel az oltárkerítésre.
Az úrnapján, a pünkösd utáni második vasárnapon a katolikus egyházban általános szokás a körmenet és a sok virágdísz. Erre az időre már teljes virágdíszbe öltözik a természet, ezt szimbolizálják a virágszőnyegek, a falusi virágsátrak és a virágokkal díszített oltárak. Különösen híresek a Pest megyei települések virágszőnyegei, pl. Csömör, Budaörs, Ecser. Hívők és külső szemlélők számára egyaránt felejthetetlen élményt nyújt a sziromtengerben vonuló templomi körmenet látványa.
Pünkösd vasárnap időpontjai a következő években:
2027. május 16.
2028. június 4.
2029. május 20.
2030. június 9.
Pünkösdi kvíz
Jöhet még egy kvíz?
