Advent, a várakozás időszaka
Advent a keresztény kultúrákban a karácsonyt (december 25.-ét) megelőző negyedik vasárnaptól négy héten át tart. Advent első vasárnapjának meghatározása sokaknak gondot okoz. Ne de ennek most vége. Olvass tovább és minden egyértelműen kiderül.
Mi az az advent?
Adventnek a karácsonyt megelőző négy hetet, Jézus eljövetelére való készülődést, a várakozást, a remény időszakát hívjuk. Advent első vasárnapjával kezdődik az ünnepi készülődés, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti.
Az advent a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Az advent ünneplése az 5. századi Galliáig nyúlik vissza. A jórészt kelták lakta területen ekkor még hosszabb volt a karácsonyt megelőző böjti idő, Szent Márton (november 11.) ünnepével kezdődött. Később a szokás a Római Birodalom többi részén is elterjedt. A 11. században VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi időszak vasárnapjainak a számát. Ezt aztán a protestáns felekezetek is átvették.
A keleti egyház nem tartja liturgikus ünnepként az adventi időszakot, de a 8. századtól böjti időszakot tart a karácsony előtt, november 14-étől. Az adventi idő alatti böjtölés szokása tulajdonképpen a húsvétot megelőző nagyböjtöt utánozza.
Több szokás, hagyomány is kapcsolódik az adventi hetekhez: a roráte, a hajnali mise, vagy az „Ó” felkiáltással kezdődő énekek éneklése, a szentcsalád-járás. A 20. század közepéig böjt is tartottak, ami alatt tilos volt hangos mulatságokat, fényes esküvőket tartani.
Az advent fontos kelléke, az adventi koszorú a 19. századból származik. Az első adventi koszorút Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette. Egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Később az egyszerűség kedvéért négy gyertyát helyeztek el a koszorúra, minden vasárnapra egyet és ezt gyújtották meg. A katolikus liturgia szerint az adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya található, a rózsaszínt a harmadik vasárnap kell meggyújtani.
Az adventi időszakhoz ma már hozzá kapcsolódik az adventi naptár és a szinte minden városban tartanak karácsonyi vásárokat, ahol a városok legszebb tereit öltöztetik ünnepi díszbe és kézművesek kínálják szebbnél szebb portékáikat.
Az áruházak és bevásárló központok bronz-, ezüst- és aranyvasárnapi nyitva tartással csábítják az ajándékokra vadászó százezreket.
Mikorra esiknek az adventi vasárnapok?
Advent első vasárnapja mindig az András napjához (november 30) közelebb eső vasárnap és december 25 közötti négy hét. Advent első vasárnapja legkorábban november 27-re, legkésőbb december 3-ra eshet.
Sokakat megtéveszt, ha a december 24-e vasárnapra esik, ahogy most 2017-ben is. Az ilyen években szenteste és advent utolsó vasárnapja egybeesik, hisz a karácsony (december 25) előtti 4 vasárnapot tekintjük adventnek. Ne tévesszen meg tehát, hogy december 24-e vasárnapra esik. Az advent vasárnapjait december 25-éhez viszonyítva számítjuk, az azt megelőző 4 vasárnap lesz advent. Tehát az idén dec. 24, dec. 17, dec. 10 és december 3. Ebből következik, hogy az idén december 3-án gyújthatjuk meg az első gyertyát.
Advent első vasárnapja a következő pár évben:
2017. december 3.
2018. december 2.
2019. december 1.
2020. november 29
2021. november 28
2022. november 27
