Babonák András-naptól kiskarácsonyig

“Kiskarácsony, nagykarácsony…” dalolják a nótában. De vajon mi a nagykarácsony és mi a kiskarácsony? A november 30-i András-naptól kiskarácsonyig (ami valójában január 1) tartó időszak babonáit, hiedelmeit gyűjtöttem össze ebben a bejegyzésben.

Babonák András-naptól kiskarácsonyig

Babonák András-naptól kiskarácsonyig

Először is tisztázzuk a fogalmakat. Nagykarácsony szó valójában a karácsonyt, azaz december 25-ét és 26-át jelöli. A kiskarácsony pedig nem más mint január 1.

A november 30-i András naphoz viszonyítva tudjuk meghatározni az adventi időszak kezdetét. Elődeink annyira fontos dátumnak tartották Szent András apostolnak, Jézus első követőjének napját, hogy az egész november a Szent András hava nevet viselte. Egyes településeken András napján a lányok egész nap böjtöltek, majd éjjelre valamilyen férfiruhaneműt rejtettek a párnájuk alá, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.

A december 4-i Borbála (Barbara) napról úgy tartják, hogy szerencsétlenséget hoz a női látogató. Így, ha mégis bekopogna a házba egy lány vagy asszony, seprűvel kell kiverni. Seperni azonban tilos, mert elsöpri a szerencsét.

A december 6-i Szent Miklós, azaz Mikulás napját az egész világon ünneplik. Régen úgy vélték, hogy egyenesen a mennyországból száll le az édességekkel és a virgácsokkal. Ma inkább úgy tartjuk, Lappföldről, a finnországi Rovainemiből röpíti ide a rénszarvasok által húzott szánja.

A Luca-nap december 13-án a boszorkányokat megmutató Luca-szék készítésének kezdete. Svédországban Luca-napi fényfesztivál a  karácsonyi ünnepségek kezdete. Luca-cicát („Lussekatter”) “cica formájú” sáfrányos, mazsolás kalácsot sütnek. A Nobel-díj átadások zárónapján, december 13-án gyertyás-koronás Luca menyasszonyok köszöntik az új Nobel-díjasokat is.

December 21-én a Hitetlen Tamásnak is hívott Tamás apostol napja van. Göcseji hiedelem szerint  aki ezen a napon disznót vág, annak azontúl minden évben le kell ölnie valamilyen háziállatot, különben a jószagai közül úgy is elhullik valamelyik.

A december 24-i szenteste abroszának különleges varázserőt tulajdonítottak. Ezt az abroszt nem tették többé az asztalra, hanem vetőabroszként használták tavasszal. Ebből szórták ki a magokat a bőséges termés reményében.

December 24-i és 25-i betlehemezést a regélés hagyománya követi. December 26. és január 6. között a regőlök járták a településket, hogy némi ajándékért cserébe olyan énekeket mondjanak, amelyek szerencsét, bőséget és igaz szerlmet hoznak a házba.

A szilveszter és az újév különösen gazdag szerencsehozó varázslásokban, még külön ételei is vannak. A következő év boldogságát és gazdagságát a pezsgődurrogás is megalapozza, mert a durranás elűzi a gonosz lelkeket.

Köszönöm a megosztást!
  •  
  •  
  • 2
  •  
  •  
  •  
  • 2
  •  

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük