Betlehemezés hagyománya – videóval

A betlehemezés, betlehemes játék vagy betlehemjárás a legelterjedtebb, a karácsonyhoz kötődő magyar népszokás. A házról házra járva előadott népi pásztorjáték a kis Jézus születésének körülményeit eleveníti fel. 

betlehemezés

Betlehemezés hagyománya

A karácsonyi ünnepnek már régóta része a dramatikus betlehemes játék, amelyet eredetileg a templomokban vagy azok előtt adtak elő. A betlehemezés megnevezés a bibliai Betlehem városának nevéből ered, ahol Jézus megszületett. A népszokás célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, jelmezek, álarcok viselésével.

Az első betlehemi jászolt Assisi Szent Ferenc állította egy barlangban 1223-ban. A ferences rendi templomokban mindmáig ott vannak a szentestére felállított betlehemek.

Magyar betlehemezésre vonatkozóan a 17. századból származnak feljegyzések, egy iskolai előadásra készül szöveg maradt fenn. A 19–20. században terjed el a paraszti betlehemezés,  ami magyar népszokásként a falvak életében maradt meg.

Két fő formáját ismerjük a játéknak: az élő szereplőkkel és a bábokkal előadott bábtáncoltató betlehemezést.

A paraszti betlehemezés középpontjában a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka áll. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal, tetején a három királyokat Betlehembe vezető csillag ragyog.

A pásztorjáték fő szereplői: a kis templomot vivő két angyal, három pásztor, ami egyes vidékeken kiegészül több szereplővel. A szereplők eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket.

Betlehemjárás a Nógrád megyei Patakon

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

húsz − 19 =