Hány gyertya kerüljön az adventi koszorúra?

Az évvégi ünnepvárás két legfontosabb jelképe az adventi koszorú és adventi naptár. Az apró szempárokat csillogtató adventi naptár televan édességgel, többnyire az anyukák készítik el nagy gonddal, szeretettel. Az igazán szép és ízléses adventi koszorú elkészítése már nem ennyire egyszerű, érdemesebb egy virágüzletben beszerezni. Akár magunk készítjük az adventi időszak díszét, akár készen vásároljuk, felmerül a kérdés: hány gyertya kerüljön az adventi koszorúra. Nálam a kérdések nem maradnak megválaszolatlanul, így már most mondom mi a legjobb megoldás.

Hány gyertya kerüljön az adventi koszorúra?

Hány gyertya kerüljön az adventi koszorúra?

A kérdés megválaszolásához érdemes tisztában lenni az előzményekkel, az adventi szokások kialakulásával.

Advent a keresztény kultúrákban a karácsonyt (december 25.) megelőző negyedik vasárnaptól négy héten át tart. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A kelták lakta Galliában már az V. században is ünnepelték november 11-től, Szent Márton napjától. Később a Római Birodalom többi részén is elterjedt.

adventi negyedik gyertya

A XI. században VII. Gergely pápa négyre rövidítette az adventi időszak vasárnapjainak a számát, amit aztán a protestáns felekezetek is átvették. A keleti egyház nem tartja liturgikus ünnepként az adventi időszakot, de böjti időszakot tart már november 14-től.

Adventi szokások

Több szokás, hagyomány is kapcsolódik az adventi hetekhez. Ilyen például a roráte, a hajnali mise, vagy az „Ó” felkiáltással kezdődő énekek éneklése, a szentcsalád-járás.

Az adventi időszakhoz köthetők a hangulatos karácsonyi vásárok, ahol a városok legszebb tereit öltöztetik ünnepi díszbe és kézművesek kínálják szebbnél szebb portékáikat.

Az adventi koszorú készítés hagyománya a XIX. századig nyúlik vissza. Az első adventi koszorút Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette Hamburgban. Egy fenyőkkel díszített, felfüggesztett szekérkeréken 24 fehér gyertyát helyezett el, minden adventi napra egyet-egyet. Később az egyszerűség kedvéért 4 gyertya került a koszorúkra, minden vasárnapra egy.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból vagy egyéb örökzöldekből készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.

A katolikus hagyományokon alapulva 3 gyertya színe lila, egy pedig rózsaszín. A lila a bűnbánat, a megtérés színe, míg a rózsaszín az örömé. A gyertyákat vasárnaponként vagy előző este gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A rózsaszín gyertyát a harmadik vasárnapon kell meggyújtani. Advent utolsó vasárnapján már mind a négy gyertya ég.

A gyertyák szimbolikus jelentéssel bírnak. Minden gyertyaszál egy fogalmat szimbolizál, katolikus körökben pedig még személyhez, csoportokhoz is kötik a gyertyákat. 

Az adventi gyertyák jelentése a meggyújtásuk sorrendjében:

Első lila gyertya: Ádám és Éva, akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást, hitszimbóluma

Második lila gyertya: Zsidó nép, akinek megígérte isten, hogy a Messiás tőlük származik, reményszimbóluma

Rózsaszín gyertya: Szűz Mária, aki megszülte a fiút, öröm szimbóluma

Harmadik lila gyertya: Keresztelő Szent János, aki Jézus eljövetelét hirdette és készítette az utat az emberek szívéhez, a szeretet szimbóluma

Bármilyen stílusban, formában is készül az adventi koszorú, elmaradhatatlan kellékei a gyertyák. A virágüzletekben ritkán találkozunk egyházi színű, tehát lila és rózsaszín gyertyás adventi koszorúkkal, aminek egyszerűen az a magyarázata, hogy ezekből a színekből igen nehéz ízléses, harmonikus díszt készíteni.

Szinte minden évben nagy keletje van az ártatlanságot, őszinteséget szimbolizáló fehér gyertyáknak. Hagyományosan népszerű a piros, de még mindig tartja magát türkiz jegyes szépsége is.

Az adventi koszorúkra általában négy gyertyát helyezünk, a négy adventi vasárnapot szimbolizálva. Ettől nyugodtan eltérhetünk. Egyetlen követendő szempont van: a gyertyák száma néggyel osztható legyen.

A gyertyák méretét érdemes a koszorúalap méretének figyelembe vételével megválasztani. Nagy alapon a vaskos gyertyák mutatnak jól vagy a sok kecses. Az első adventi koszorún is 24 gyertya volt, nagy alapra nyugodtan rakhatunk ma is ennyit és akkor akár minden este megnyújthattunk egy szálat.

Ha nyolc gyertyát rakunk, akkor párosával kerüljenek a gyertyák egy más mellé, tizenkét gyertyánál pedig négy darab hármas csoportot képezzünk. A gyertyák elhelyezésénél érdemes figyelembe venni, hogy a harmadik vasárnapnak különleges jelentősége van. Nem feltétlenül kell a harmadik a gyertyának eltérő színűnek lennie, sőt harmonikusabb is a készítmény azonos színű gyertyákból. A harmadik gyertyára helyezett kis szalaggal, kis masnival, egyéb dísszel, vagy egyszerűen a gyertya magasságával jelezhetjük ennek különleges voltát.

Bármilyen színű és bármennyi gyertya is kerül az adventi koszorúdra, kívánom, hogy a hit, a remény, a szeretet és az öröm négyese ragyogja be az ünnepvárás minden pillanatát.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük