Magyar húsvéti jelképek, hagyományok
Ahány ház, annyi szokás a húsvét ünneplésében is. A közös gyökerek ellenére még hazánkon belül is eltérőek a húsvéti szokások, hagyományok. Nem kell messzire utazni ahhoz sem, hogy a nyuszi helyett más állatka legyen a tojásfelelős. A magyar húsvéti jelképek és hagyományok mellett a világ más részeinek húsvéti szokásaira is kitérek.
Húsvéti jelképek
A Húsvétot a keresztények világ minden pontján ünnepelik. Európa déli országaiban, így Szicíliában is hatalmas népünnepélyt rendeznek a tavasz tiszteletére. Finnországban azonban húsvéti boszorkányokkal riogatják a gyerekeket.
Magyarországon a húsvét főbb jelképei:
- barka (amit húsvét előtt egy héttel, virágvasárnapon megszentelnek),
- nyuszi,
- csirkék,
- bárányok,
- sonka,
- tojás,
- húsvéti locsolkodás.
Mit jelképez a tojás?
A húsvéti jelképek közül az egyik legjelentősebb a tojás, ami egyetlen húsvéti asztalról sem hiányozhat és a locsolkodásnál is ezt ajándékozzák a locsolónak.
A tojás ősidők óta az örök megújulás, az elpusztíthatatlan élet szimbóluma. A görög-római mitológia szerint a tojásból istenek születnek. A finnek nemzeti eposza, a Kalevala úgy tartja, tojásból lett az egész világ.
A régi hiedelmek tehát a tojást az élet jelképének tartották. Nem csoda hát, hogy tavasszal, a természet újjászületésekor különös jelentőséget kap a húsvéti tojás. A tojás szimbólumának is van keresztény magyarázata is. A tojásból kikelő madár Jézus újjászületését jelképezi.
Miért piros a húsvéti tojás?
Feltámadáskor Jézus úgy törte fel a sziklasírt, mint a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojáshéjat. Egy legenda szerint amikor Jézus a keresztfán függött, egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg előtte imádkozni. Jézus lecsöppenő vére pirosra festette a tojásokat. A tojás piros színe nemcsak a vért, az életet is jelképezi. A piros tojás egyben szerelmi ajándék, szerelmi jelkép is húsvétkor.
A piros tojás ajándékozása nagyon régen a keresztszülők kötelessége volt, hogy emlékeztessék vele keresztgyereküket a megváltás örömére. A húsvéti misén megszentelt tojást szoktak ajándékozni, hogy megvédjen a bajtól, a betegségektől és boldogságot vigyen a házba. A tojások díszítésnek nagy hagyománya van hazánkban, sőt már a honfoglalás előtti korból származó sírokban is találtak festett, karcolt tojást.
Tojásfestés, húsvéti tojás díszítési technikák
A legegyszerűbb díszítési mód a tojásfestés. Őseink még természetes anyagokkal, pl. vöröshagyma héjjal festették a tojásokat, falevelekkel, növényi részekkel vittek fel mintát a tojásokra.
Karcolásos technikánál a tojásokat egyszínűre színezik, majd egy tű vagy egyéb hegyes eszköz segítségével a tojások héjára karcolják a kívánt mintázatot. Kedvelt mintázatok a hullám vonalak, cikk-cakk vonalak, karikák, szívecskék, levélminták, de jól mutatnak a geometriai alakzatok is.
Az írókázós technikánál a festetlen tojások felületére hegyes toll, az úgynevezett íróka és olvasztott viasz segítségével mintákat rajzolnak. Majd a megírt tojásokat hideg festékbe mártják. A festést követően a tojásokról gyertya lángjának segítségével olvasztják le a viaszt.
Nagyon mutatós a kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémekkel ellátott patkolt tojás.
A csipkézett tojásnál a mesterek a tojásra rajzolják a formákat, majd kis fúró segítségével elkészítik a csipkézést, végül még gyönggyel és hímzéssel is díszítik a tojásokat.
Miért a nyuszi hozza a tojásokat?
A húsvéti jelképek közül a nyuszi körül is sok kérdés felmerül. Egyértelmű, biztos magyarázat nem adható arra a kérdésre, hogy miért a nyuszi hozza a tojást,
A néprajztudósok szerint a húsvéti nyuszi egy véletlen félreértés következtében vált tojáshozó állattá. Németország egyes részein húsvétkor gyöngytyúkkal és annak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek, illetve ezeket be kellett szolgáltatni a földesúrnak. Egyes földesurak a gyöngytyúkok helyett nyúlra tartottak igényt. A két állat neve nagyon hasonló. A gyöngytyúkot, aminek a neve Haselhuhn, röviden csak Hasel hívják, a nyúl pedig Hase. A németek szerint ennek az egybetűs különbségnek köszönhetően tojja a húsvéti tojást a nyuszi.
Másik változat szerint pedig Ostara istennőhöz, a túlvilág és a termékenység istennőjéhez főződő legenda a nyuszi tojáshozó szerepének alapja. A pogányok Ostara-t köszöntötték a tavaszi napéjegyenlőség napján, a tavasz újjáéledésekor. A szaporaságáról ismert nyúl is a termékenység jelképe volt, ezért Ostarát gyakran nyúl fejjel ábrázolták.
Az istennő másik ábrázolási formája a tavaszhoz köthető. Sokszor fején tavaszi virágokból font koszorúval, kezében az újjászületést jelképező tojással, körülötte madarakkal és nyulakkal festették le. Egy monda szerint az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a kedvenc nyulát madárrá változtatta. A madár által tojt színes tojásokat, a gyerekeknek ajándékozta.
A magyar falvak egy részében is csak a két világháború között vált az ünnep részévé a nyuszi. Tojáshozó lehet a harang is, amely Rómából hazafelé tartva szórja a tojásokat a kertekbe és az ablakpárkányokra.
Húsvét Amerikában
Az amerikaiaknak is van viszont egy saját teóriájuk. Szerintük a tojást tojó nyúl ötlete náluk született meg az 1700-as években, amikor a pennsylvaniai holland telepesek az Osterhase vagy Oschter Haws (azaz a húsvéti nyúl) eljöveteléről meséltek a gyerekeiknek.
A Fehér Ház kertjében 1878 óta minden húsvét hétfőn megrendezik az amerikai gyerekek és szülők körében népszerű tojásgörgetést és tojásvadászatot. Az ingyenjegyekért mindig hatalmas a sorban állás. Kicsik és nagyok egyaránt nagy becsben tartják a híres emberek által dedikált, a kertben elrejtett fatojásokat, a legértékesebb kincsnek az elnök és a First Lady által dedikált tojás számít.
Ki hozza még a húsvéti tojást?
Annak ellenére, hogy még Európában sem mindenütt a nyuszi hozza a színes tojásokat, a tapsifüles népszerűsége vitathatatlan, az ünnephez kapcsolódó ábrázolásokon szinte mindenhol megjelenik. A német nyelvterület egyes vidékein a róka, Svájcban a kakukk, Thüringiában a gólya, Csehországban néhol a pacsirta a tojásfelelős.
