A farsang jeles napjai és hagyományai

A farsang a vízkereszttől (mindig január 6) a változó dátumú hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. A farsangot hagyományosan vidám lakomák, bálok jellemzik, amit a böjt, az önmegtratóztatás, a testi lelki tisztilás vált fel. A farsang jeles napjai egyházi és népi, pogány szokásokban és hagyományokban is bővelkednek, ezeket mutatom most be.

farsang

A farsang jeles napjai

A mulatozás kezdete mindig január hatodika, azaz vízkereszt napja, a vége viszont évről évre változó dátumra esik. Egyes években csak alig egy hónap és már február 10-én kezdődik a negyvennapos böjti, míg máskor egészen márciusig elhúzódik a farsangi időszak.

A farsangi időszak végének kiszámolásánál a húsvét dátumából kell kiindulni, ami szintén változó ünnep. A húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21) utáni első holdtöltét követő vasárnap ünnepeljük. Ha ettől visszaszámolunk 40 napot, akkor megkapjuk a farsang végét. Ezt a napot nevezzük a Húshagyó keddnek, ez a 40 napos böjt előtti utolsó nap, amikor még szabad a tánc, a vigadalom és fogyasztható hús.

Január 6. Vízkereszt: a karácsonyi ünnepkör tizenkettedik, zárónapja, de többek között Jézus megkeresztelésének napja is a Jordán folyóban.

Január 22. Vince napja: a borvédő szent napja, termésjósló nap. „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince.” – tartja a nép mondás.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja: Jézus bemutatása a templomban. Ezen a napon szenteleték őt Istennek, de az emberek időjósló napnak tartották.

Február 3. Balázs napja: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyerekek torokfájának gyóygítására használták.

Február 14. Bálint-nap (Valentin-nap): a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentjének napja. Vallási eredte világszerte, így Magyarországon is elhomályosult.

Március 12. Gergely-nap: Szent Gergely pápa emléknapja, régen a tavaszi iskolakezdet első napja, amikor a tnulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak, iskolának.

Farsang farka: a farsang utolsó napjai kiemeltek, ezért ezeket a farsang farka kifejezéssel illetjük. Húshagyó kedden zárul a báli szezon, ekkor fogyasztjuk el az utolsó fánkokat és húsokat, és másnap elkezdjük a húsvétig tartó nagyböjtöt.

Mivel az egyes években a farsang időszaka eltérő hosszúságú, így vannak olyan évek, mint például 2024 is, amikor a Bálint-nap és a Gergely-nap nem a farsangi, hanem a böjti időszakra esik.

Farsangi szokások, hagyományok

Egyes vélekedések szerint a farsangot már a Egyiptomban is ünnepelték. Az Ízisz istennő tiszteletére rendezett lakomákon eltűntek a társadalmi rangkülöndségek, a rabszolgák is az uralkodók asztalánál ültek.

A görök Dionüszoszt, a bor, a mámor, a termékenység instenét tisztelték. A rómainak pedig boristenük, Bacchus tiszteletére tartották meg a Bacchanaliát.

Mások szerint a farsang középkori, pogány gyökerekre nyúlik vissza, amelyet ősi hiedelmek, babonák hívtak életre. Vigadalommal, felvonulással, félelmetes jelmezekkel és boszorkánybábú égetésével akarták elűzni a gonosz szellemeket, a halált és a hideget.

Magyarországon az ünnep már Mátyás udvarában is népszerű volt.

A farsang alapvető célja a tél búcsúztatása és a tavasz köszöntése volt. A nagy eszem-iszom utolsó három napján, a farsang farkán jött el a farsang csúcspontja, a karnevál. Ilyenkor táncmulatságot rendeztek, de ezeken a napon rendezik meg ma is világszerte a vidám felvonulásokat, így a riói, a velencei karneválokat vagy nálunk mohácsi busójárást.

A busójárás a római katolikus délszlávok, a sokácok maszkos felvonulása és néphagyománya. 2009-től szerepel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listáján, 2012 óta hungarikumnak számít.

Igen közkedvelt szokás volt az úgynevezett asszonyfarsang, amelyet farsanghétfőn tartottak. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, nótázhattak, férfi módra mulathattak.

Párválasztás, vénlánycsúfolás, tuskóhúzás, kongózás

Ez volt a párválasztás időszak és egyben fontos esküvői szezon, mivel a húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt tartani. A falvakban legények szervezték a bálokat, sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat, és a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. A lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farnsang végén nyilvános színvallás gyanánt a kalapjára tűzte.

A farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásanvagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem házasodtak meg. A vénlánycsúfolás mára már idejétmúlt és kegyetlen formája a tuskóhúzás volt, amikor a legények a tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a lányok ajtajára kötötték.

A vénlánybántás másik kedvelt módja kongózás volt, amikor tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csapva, mondókákkal kiabáltak be a még el nem kelt lányok udvarába.

A vénlegényeket a fiatal házasemberek és a katonaviselt legények gúnyolták.Tuskó elé kötötték, és ostorral hajtották végig őket a falu utcáin.

Sokkal kedvesebb szokás volt a tanítók, falusi papok részére tartott adománygyűjtés, amikor házról házra jártak a gyerekek versikékkel, jókívánságokkal, és az így kapott ételből, pénzből gyűlt össze az adomány.

Több fánk, több termés

A fiúknak adott bokréta mellett a másik fontos farsangi jelkép a fánk volt. A lányok fánkot adtak a kiszemelt fiúnak, a fiúk pedig fánkocskának nevezték a kedvesüket. Ha egy pár együtt tört ketté egy fánkot, szinte biztosan közel volt az esküvőjük, ugyanis a fánkoldalán körbefutó szalag a karikagyűrűt jelképezte.

Az örökké tartó szerelem mellett a fánk a bőséges termést is jelképezte. A hagyomány szerint minél többet eszünk belőle farsangkor, annál jobb lesz a termés.

A fánkot sokféleképpen hívják. Erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pampsukának nevezik. A Szerémségben azért készítették, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Egyes források szerint Olaszországból származik, feltételezések szerint Beatrix közvetítésével került be Mátyás király udvarába.

Ha édesség, akkor a téli hónapok legnagyobb sztárja a fánk. A január hatodikai vízkereszt napján induló, és húshagyó keddig tartó farsangi időszak legkedveltebb desszertje. Többféle receptje és megjelenési formája ismert. A farsangi időszakhoz viszont a szalagos fánk illik a leginkább. Az a jó zamatos, szalagos, ami mellé még jobban fogy a finom házi baracklekvár. Februárban mindig előkerül a régi recept, mert a nagymama szalagos fánkjának nincs párja. Nézzük, hogy készül a farsangi szalagos fánk!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük