Adventi szokások, hagyományok, hiedelmek
A karácsony előtti négy hetes időszakra, azaz advent idejére több jeles nap is esik és ebből adódóan több babona, hiedelem és hagyomány társul hozzá. Az adventi szokások egy része termékenységvarázslás volt, ugyanakkor megjelentek a boszorkányok, a gonosz, a rossz szellemek elűzésére vonatkozó rituálék is.
Adventi szokások, hagyományok, hiedelmek
A téli népszokásaink két nagyobb dátum köré csoportosulnak. A mezőgazdasági munkák végeztével a karácsonyi ünnepkör szokásai alakultak ki, amelyekkel a gazdálkodás és az egyéni élet sikerét próbálták meg befolyásolni, és vízkeresztig, a farsangi időszak kezdetéig tartottak.
A karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepe: Jézus születése napja, az egyházi év kezdete. A karácsonyi ünnepkör a változó dátumú adventtel kezdődik. Advent első napja minden évben a november 30-i András naphoz legközelebb eső vasárnap. Ettől a naptól kezdve tilos minden hangos, zenés szórakozás: mulatság, tánc, lakodalom.
A négyhetes adventi időszak az ünnepre felkészülés és a böjt jegyében telt. A katolikus egyház eredetileg minden héten szerdán, pénteken böjtöt, szombaton a hústól való tartózkodást rendelte el. A vallási előkészületek másik elemei a hajnali misék, a roráték voltak.
Adventi időszakra eső jeles napok
- András-nap – november 30,
- Borbála-nap – december 4,
- Miklós-nap – december 6,
- Luca-nap – december 13,
- Apró szentek napja – december 29,
- Vízkereszt – január 6
„Kiskarácsony, nagykarácsony…” daloljuk a nótában. De vajon mi a nagykarácsony és mi a kiskarácsony? A november 30-i András-naptól kiskarácsonyig tartó időszak babonáit, hiedelmeit gyűjtöttem össze ebben a bejegyzésben. Persze elmondom azt, mit nevezünk kiskarácsonynak, és mit nagykarácsonynak.
Ezekhez a kitüntetett napokhoz termékenységvarázslás, termés-, időjárás-, férj-, sőt haláljóslás is kapcsolódott. Mágikus módszerekkel igyekeztek megalapozni a következő esztendő sikerét a földművelés, állattartás és társaskapcsolatok terén. Ennek egyik eszköze a gonosz, rossz szellemek, a boszorkányok elűzése volt.
Az advent időszakában készültek fel a karácsonyi játékok előadói, a betlehemesek, a kántálók, ostyahordók a karácsonyi műsorra. Egyes vidéken már advent idején megkezdődött a kántálás és a betlehemezés.
Szent András napja – november 30
Szent Andás napja az advent első vasárnapjának dátuma meghatározásánál is segítségünkre van. A lányok András estéjén a párnájuk alá férfiruhát és fésűt tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.
Szent András, azaz András apostol egyike volt Jézus tizenkét tanítványának. November 30-án tartott napjához közelebb eső vasárnap az advent első vasárnapja és egyben az egyházi év kezdete.
Borbála-nap – december 4
Az adventi időszak egyik nevezetes napja a Borbála napja, amit a 3. században élt Szent Borbála tiszteletére ünneplünk december 4-én. A Borbála-napon levágott gyümölcsfaágakkal, az ún. borbálaággal jósolni szoktak.
Szent Miklós napja – Mikulás-ünnep
Miklós napján jön az ajándékokkal és minden földi jóval megrakott teli zsákjával a mikulás. A finnek szerint egyenesen a lappföldi Roveniemi városából.
Már az ovisok új fújják, ha december 6, akkor jön a mikulás vagy a télapó. A mikulás ajándékozás szokása Szent Miklós nevéhez kötődik. Az Ő tisztelete a bizánci, majd a kopt egyházban terjedt el a VI. században, majd a római katolikus egyház is átvette. December 6-át, a szent püspök temetésének napját a 9. századtól ünnepeljük.
Szent Miklós minden bizonnyal a legtöbbek által ismert és szeretett szent. A közel ezer évvel ezelőtt élt szent ember a legendák szerint számos tettével rászolgált erre a népszerűségre, alakja mindmáig hirdeti az önzetlen adakozás, a szeretetteljes ajándékozás fontosságát.
A tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és a nehéz körülmények között élők védőszentje. Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Nevéhez köthető a Mikulás-ünnep hagyománya. December 6-án, Miklós napján minden gyermek izgatottan várja a reggelt, hogy megpillanthassa az alaposan kifényesített csizmájában elrejtett finomabbnám finomabb csokoládékat, cukorkákat. Teszteld a tudások kvízzel!
Luca-nap
Luca napján készül többek között a háromlábú luca széke, amire a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok. Ezen a napon a lányok közös szórakozása volt a gombócfőzés és az ólomöntés, amelyek segítségével jövendőbelijük neve derülhetett ki.
A december 13-i, azaz Luca napi babonák, szokások, hiedelmek, jóslások, tiltások száma szinte számba vehetetlen, nincs még egy jeles nap, amihez ennyi hagyomány kapcsolódna. De ki is volt az a Luca? És miért társítunk hozzá ennyi szerelmi jóslást és házasságkerítési szokást?
Őseink a december 13-i Luca napot tartották ez egyik legnagyobb dologtiltó és jövendölő napnak. A következő év termésére vonatkozó előrejelzés mellett a Luca-napi szerelmi jóslások voltak a legnépszerűbbek. Az eladósorban lévő lányok több módot is találtak arra, hogy előrelássák jövőjüket, leendő párjuk nevét. A lucázás, kotyolás, palázolás a fiúk termékenységvarázsló szokása volt.
Vízkereszt – január 6
Január 6-án, vízkereszt napján zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak, amit majd a húsvét előtti 40 napos nagyböjt követ majd. Hagyományosan ezen a napon bontjuk le a karácsonyfát.
Napjainkban az ünnepi előkészületekhez szorosan hozzátartozik az adventi koszorú, amit akár a saját magunk is elkészíthetünk.
