A 200 éves Himnusz titkai és anekdotái
1989 óta január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük annak emlékére, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A 200 éves Himnusz titkairól és sztorijairól az RTL Fókusz csapata egy érdekes riportot készített, amelyben többek közt a féltve őrzött eredeti kéziratot is bemutatták. Ezt ajánlom megtekintésre a nevezetes napon.
A magyar kultúra napja megünneplésének ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. A tényleges megünneplésére azonban csak évek múlva került sor. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1989. januárjában szervezte meg az első kultúranapi rendezvénysorozatot. Azóta január 22-én a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről.
Az ünnep rendezvényei alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Tavaly már bemutattam a nemzeti himnuszunk keletkezésének történetét, ahogy mutattam már Kölcsey Ferenc: Himnusz című versét is.
A 200 éves Himnusz titkai és anekdotái – videó
A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt.
Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett.
A Himnusz először Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent meg, kötetben pedig 1832-ben adták ki. 30 nyelvre lefordították.
A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázatra. Erkel Ferenc ezzel meg is nyerte az első díjat. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én.
