Január: Boldogasszony hava, télhó, fergeteg hava

Az év első hónapja, a január több ünnepnapot is tartogat. Első napja, az Újév napja nyitja az egész esztendőt, 6-án pedig a karácsonyi ünnepkör lezárásával elkezdődik a farsangi időszak. A Vince napján vágott szőlővesszőből megjósolták, milyen termés várható az évben.

Január

Január hónap neve

Január hónap neve – csakúgy, mint a többi hónapé – latin eredetű, Jan isten-kiráyról kapta a nevét. Jan királyt a mitológiában kettős fejjel — egy szakállassal és egy szakálltalannal — ábrázolták, amelyek tarkójukkal kapcsolódtak egymáshoz. A kettős fej a Napot és a Holdat, a nappalt és az éjjelt, illetve a kettő egyesülését ábrázolta. Később a szakálltalan fej is szakállassá vált, jelezve, hogy Jan isten-király voltaképpen őrszem, aki éjjel-nappal őrzi a házak ki- és bejáratát. A kapukat „janua”-nak, Jan isten hajlékának tisztelték.

Egyházi elnevezése: Boldogasszony hava

Régi magyar neve: Vízöntő, Nagyboldogasszony hava. 

Egyéb elnevezések: Télhó, Fergeteg hava.

A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

A hónap első napja a mindenki által ismert újév napja.

Január virága a hóvirág.

Bármily meglepő, a Január egy anyakönyvezhető férfi név, a latin Januarius férfinév magyaros alakja, jelentése: Janus istenhez tartozó. Névnapjai : július 10. és szeptember 19.

Magyar népi mondóka januárra

Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár

Januári állandó ünnepek és emléknapok

1.: Újév napja, – a béke világnapja, – Szűz Mária istenanyaságának ünnepe
2.: Nagy Szent Vazul és Nazianzoszi Szent Gergely ünnepe
3.: Jézus nevének napja
4.: A Braille-írás világnapja
5.: Spanyolország: a háromkirályok felvonulása
6.: Vízkereszt, a farsang kezdete
7.: Kambodzsa: a népirtó rendszer fölött aratott győzelem napja
8.: Bulgária: bábanap (Babinden), az anyaság ünnepe
9.: Panama: a mártírok napja
10.: Benin: Vudu-nap, – Szobanövények napja
11.: Marokkó: függetlenségi ünnepnap
12.: A 2. magyar hadsereg emléknapja, – A magyarországi német önkormányzatok napja
13.: Litvánia: a szabadság védelmének emléknapja
14.: India: szankranti az őszi aratás záróünnepe[3]
15.: A Wikipédia születésnapja (Wikipedia Day) (2001), – Malawi nemzeti emléknapja (John Chilembwe Day)
16.: USA: a vallásszabadság napja
17.: Nagy Szent Antal ünnepe
18.: Árpád-házi Szent Margit ünnepe
19.: USA: Lee tábornok emléknap
20.: Szent Sebestyén ünnepe
21.: Szent Ágnes ünnepe
22.: A magyar kultúra napja, – Vince napja
23.: Kaposvár napja
24.: Szalézi Szent Ferenc ünnepe, – Bók világnapja
25.: Szent Pál apostol megtérése
26.: Ausztrália napja, – Nemzetközi vámnap
27.: A holokauszt nemzetközi emléknapja
28.: Aquinói Szent Tamás ünnepe, – Az adatvédelem nemzetközi napja
29.: Balassagyarmat, „a legbátrabb város” napja
30.: India: a mártírok emléknapja (Mahatma Gandhi halála napján)
31.: Bosco Szent János ünnepe

Mozgó ünnepek és emléknapok januárban

január második hétfője: Szeidzsin-siki – A japánoknál „a nagykorúvá válás” 1948 óta nemzeti ünnep, amikor az ország azokat ünnepli, akik betöltötték a 20. életévüket.
január harmadik hétfője: USA – Martin Luther King Jr. Nap (Martin Luther King Jr. Day),
január harmadik vasárnapja: A vallások világnapja
január utolsó vasárnapja: A lepra elleni harc világnapja
január vége: Srí Pancsami (Shree Panchami) hindu tavaszünnep
január 21 és február 21 között: kínai holdújév
január közepe és február közepe között: tu bisvát, a fák ünnepe.

Januári hagyományok, szokások

Január 1-jén szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva. A háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Ezért csak is jó, pozitív dolgokra törekedtek.

Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, hogy egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.

Január 6-a, a vízkereszt napja és a háromkirályok napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak kezdete, a karácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a szenteltvizet és a tömjént a katolikus papok a templomokban.

A katolikus papok a házakat is meghintették a szentelt vízzel (házszentelés), amit a három napkeleti király nevének kezdőbetűjének és az év számának felírásával a házuk ajtaján is jeleztek. Egyes országokban, például Spanyolországban is a „háromkirályok” viszik az ajándékot a gyerekeknek.

Elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek.

A katolikus templomokban a vízkereszt utáni második vasárnap olvassák fel a papok a Jézus első csodatételéről, a kánai menyegzőről szóló evangéliumi részt. Régen a hívők egy-egy magánházban is összegyűltek és eljátszották a kánai menyegző történetét, majd együtt elfogyasztották a vendégek által hozott étel- és italajándékokat.

Január 22-én, Szent Vince napján a szőlőtermesztő vidékeken vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak.

“Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.” – ha Ágnes napon (január 21) fagy, a Vince napon olvadni fog szól a jóslat.

“Fényes Vince, tele pince.”

“Ködös Vince, üres pince.”

Ha január 25-én, a „pálforduló” (Szent Pál megtérése) napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú kemény télre kellett számítani.

Köszönöm a megosztást!
  • 77
  •  
  • 2
  •  
  • 77
  •  
  • 2
  •  

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük