Árpád-házi Szent Margit és a liliomok

Árpád-házi Szent Margit és a liliomok épp annyira összenőttek, mint nagynénje Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsák. A Margitsziget névadója szűzies életet élt, nem véletlen, hogy az ártatlanságot jelképező liliommal ábrázolják.

Árpád-házi Szent Margit élete

Árpád-házi Szent Margit, a csupán 28 évet élt magyar szent a ma legnagyobb és legnépszerűbb fővárosi szabadidős park, a Margitsziget domonkos kolostorában vesztette életét a 1270. január 18-án. Margit atyja IV. Béla király volt, apja testvére pedig a jótékonykodásairól és rózsáiról legendássá vált Árpád-házi Szent Erzsébet.

Nevét Antiochiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Az ókeresztény vértanút István király és Szent Márton mellett, népünk mindjárt patrona regni-ként tisztelte.

Margitnak már a születése is kalandos volt. Hat gyermek után még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor elindult a Tatárjárás. A tatárok Batu kán vezetésével 1241-ben betörtek Magyarországra. Baku kánt IV. Béla serege nem tudta megállítani, így a muhi csata után a királyi család menekülni kényszerült dél felé, Dalmáciába, a mai Horvátország területére. A születendő gyermeket a szülők végső elkeseredésükben az Istennek ajánlották Magyarországért.

A királyi pár a tatársereg visszavonulása után megtartotta fogadalmát és a kislányt négy éves korában átadták a Veszprémben székelő domonkos nővéreknek. A domonkos rendieknél a vezeklés mindenekelőtt a szeretet önfeláldozó tetteiben, betegek gondozásában, bélpoklosok ápolásában nyilvánult meg.

A tatárjárás után IV. Béla, a 10 éves leánya részére egy új domonkos rendi apácakolostort építtetett Buda közelében a Duna egyik szigetén, amit akkor Nyulak szigetének hívtak. Ezt nevezték át később Margitszigetre. A kolostor romjai a mai napig láthatók.

Margit 12 éves korában letette apácai fogadalmát, bizonyítva, hogy ő szabad akaratából és szívének teljes odaadásával szenteli életét az Úrnak. Kétszer is lett volna rá lehetősége, hogy Rómától felmentést kapjon a fogadalma alól. 

Két kérővel, a lengyel és a cseh királlyal is ellátogatott hozzá IV. Béla a kolostorba, de Ő mindkettőt visszautasította. A római feloldozást minden bizonnyal megkapták volna, hiszen a kilátásba helyezett házasságok igen nagy politikai előnyökkel jártak volna.

Árpád-házi Szent Margit legendái

Margit alázatát, önzetlenségét mutatja életének alapszabálya: 

„Istent szeretni,
magamat megvetni, 
senkit meg nem utálni,
senkit meg nem ítélni.” 

Középkori ábrázolásokon gyakran liliommal a kezében ábrázolják, ami a szűziesség, a szentek jelképe. 

Mint minden középkori szent nevéhez, Margitéhoz is fűződnek legendák. Naponta többször, időnként tövises vesszővel verte a testét, hogy vezekeljen. Gyakran jövendölt, amivel apjának is nagy szolgálatot tett. Saját halála óráját is derűs arccal jósolta meg a nővéreknek.

A vele kapcsolatos legendák már életében elkezdődtek, többek között feljegyezték, hogy egy vízbe fúlt kislányt visszahozott az életbe, ahogyan egy kisfiút is , akire egy ház fala omlott.

Mindössze 27 éves volt, amikor elhunyt, ám halála után is folytatódtak a csodás események. Sírjánál a legenda szerint fájdalomtól, láztól szbadultak meg emberek, sőt volt, aki visszanyerte látását, és ezért áttért a kerseztény hitre.

Ugyan már 1276-ban boldoggá avatták, szentté avatására csak 1943-ban került sor.

Ma a Margitsziget a budapestiek és a turisták egyik legkedveltebb kiránduló helye. Szép fekvése, rendezett környezete, árnyas fái, a nyújtott szórakozási lehetőségek méltán teszik népszerűvé.

Nyugalmat árasztó, békés hangulata több írónknak adott ihletet. Arany János itt írta az Őszikéket. Krúdy Gyula pedig élt is a 12. századi ferences rendi kolostor romjaira épült Nádor nyaralóban.

Árpád-házi Szent Margit napját január 18-án Szent Piroska és Árpád-házi Szent Ieréné/Piroska napjával együtt ünnepeljük.