Árpád-házi Szent Erzsébet rózsái

Árpád-házi Szent Erzsébet rózsái 800 év távlatában fogalommá váltak. A magyar születésű szent neve nemcsak a rózsákkal, de a jótékonykodással és az adakozással is összekapcsolódott. Érdemes megismerni a legismertebb magyar szent történetét!
 
 
Árpád-házi Szent Erzsébet rózsái
 
Árpád-házi Szent Erzsébet a keresztény emberek körében az egész világon hatalmas tiszteletnek örvend, az emberszeretet eszményi példaképe. A világ több országában találkozhatunk róla készült ikonokkal, képekkel.  Ő az egyetlen ismertebb magyar származású szent. Ünnepét a római naptár november 17-én tartja, mi magyarok azonban november 19-én ünnepeljük. Házassága révén szokás Türingiai Szent Erzsébetnek is nevezni.
 

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Erzsébet II. András királyunk lánya volt, a későbbi IV. Béla királyunk testvére. Anyja pedig nem más volt, mint a Bánk Bánból ismert Merániai Gertrúd. 1207-ban született vélhetően Sárospatakon. Már négy éves korában eljegyezték, de jegyese még a házasság előtt meghalt. Csupán tizennégy éves volt amikor feleségül adták Lajos türingiai őrgrófhoz. Lajos Erzsébet egykori jegyesének az öccse és egyben Erzsébet gyermekkori pajtása volt. A korabeli írások szerint 7 évvel idősebb párjával boldog házasságban éltek Wartburgban. 3 gyermekük született.
 

Árpád-házi Szent Erzsébet rózsái

Erzsébet korán elkezdte a rászorulók támogatását és a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, még vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
 
Az éhínségek, járványok súlytotta országban bőven volt rászoruló, segítségre váró. Amikor 1125-ben férje hadba indult, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelemmel látta el. Maga pedig mértéktartóan élt. A férj családtagjai rosszallóan nézték Erzsébet „pazarlását”.  Lajost azonban megértette, a jótékonykodásban is támogatta.
 
Boldogságuk nem tartott sokáig. Erzsébet hat év házasság után megözvegyült, miután a férje a Szentföldre tartva útközben megbetegedett és meghalt.
 
Az özvegy Erzsébet magára maradva belépett Assisi Szent Ferenc rendjébe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. 1231. november 17-én halt meg, ezért lett november 17 Szent Erzsébet napja a római naptárban. Mindössze huszonnégy évet élt, te ez a rövidke idő is halhatatlanná tette. Három és fél esztendővel később szentté avatták.
 
Marburgban (Németország) a sírja fölé templomot építettek. Magyarországon a testvére, IV. Béla a Heves megyei Kápolnán templomot építtetett a tiszteletére.
 
Árpád-házi Szent Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében vagy kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor egyik sógorával találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. A sógor azonban nem hitt neki, a kosár tartalmának megmutatására kényszerítette. Az Isteni csodának köszönhetően a kenyerek rózsává változtak.
 
 
rózsa szimbólumrendszere
 
Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek inni adott, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.
 
A magyar katolikus egyház Erzsébet ünnepnapjához közel eső vasárnapon minden évben gyűjtést rendez a rászorulók javára.
 
Emlékét világszerte számos templom, kórház, kápolna és kolostor őrzi. Az egyik legismertebb a kassai Szent Erzsébet-dóm. A korábbi Erzsébetfalva névadását átértelmezve 1932-ben róla nevezték el Pestszenterzsébetet, a mai Budapest XX. kerületét. Budapesten a VII. kerületben 1931-ben Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján a Szegényház teret, amelyen egy Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom áll, a szent legendája nyomán átnevezték Rózsák terére.
 
Richard Wagner Tannhäuser című zenedrámájának Erzsébete is az ő emlékezetét őrzi.
 
Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája címmel oratóriumot szerzett, melyet II. Lajos bajor királynak ajánlott. Liszt eredetileg Wartburgban szerette volna bemutatni az oratóriumot, de ez nem jött létre. A zenemű ősbemutatójára végül a Pesti Vigadóban került sor.
 
Rózsalánycímmel musicalben is megénekelték Erzsébet legendáját.
 
Mi sem természetesebb, hogy rózsát is neveztek el róla. Sőt 2000-ben aranyérmes lett Márk Gergely rózsanemesítő Árpád-házi Szent Erzsébet emléke nevű park-, illetve futórózsája. Ilyen rózsafajtákat az ingyenes látogatható budapesti Rozáriumban és a kecskeméti Boldogasszony rózsakertben is megtekinthetünk.
 
 
Köszönöm a megosztásokat!
  • 126
  •  
  • 3
  •  
  •  
  • 126
  •  
  • 3
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

húsz − tíz =

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás