Első Remete Szent Pál napja – január 15

Január 15-e első ismert nevű keresztény remete, Első Remete Szent Pál, más ismert nevein Thébai Szent Pál Egyiptomi Remete Szent Pál vagy Anakhoréta Szent Pál ünnepe. Ereklyéinek Magyarországra hozatalakor, 1381-ben Nagy Lajos királyunk az Ő oltalmába ajánlotta hazánkat. Róla kapta nevét az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a 13. században Boldog Özséb által alapított Pálos Rend. A pálosok szellemi ősként, példaképként tisztelik.

Pálon rendi Sziklakápolna belseje Budapesten

Első Remete Szent Pál élete

Remete Szent Pál, Thébai Szent Pál vagy Anakhoréta Szent Pál (227/228 – 341. január 15.) az első ismert nevű keresztény remete, a sivatagi atyák egyike. Gazdag egyiptomi családba született, de 16 évesen elvesztette szüleit. 249-ben a keresztényüldözések elöl a pusztába menekült. Alsó-Théba pusztaságában egy rejtett bejáratú barlangban húzta meg magát, datolyapálmák és egy tiszta vizű forrás szomszédságában. Ruhát a pálmafák leveleiből készített magának. Hamar kialakult Pál körül kialakult egy ókeresztény közösség. Évszázadokkal késöbb egy hatalmas monostort építettek az egykori lakhelyénél.

Thébai Szent Pál 341 január 15-én halt meg. Később az első szerzetesek, kegyelettel zarándokoltak el a minden remeték fejedelmének és mesterének tartott Pál barlangjához és egyben a sírjához is, hogy ott tegyenek engedelmességi fogadalmat. A sivatagban Pál teste gyorsan mumifikálódott.

Remeteségének híre gyorsan terjedt, és 494-ben I. Geláz pápa szentté avatta. Romlatlan állapotban megtalált tetemét 1169-ben Konstantinápolyba szállították.

Pálos Rend rövid története

Pálos Rendet (hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje, latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae) Boldog Özséb, lemondott esztergomi kanonok alapította 1250-ben.

1246-ban Boldog Özséb lemondott javadalmairól, és remete társaival a Pilisbe vonult. A Pest megyei Pilisszentlélek határában a „hármas-barlangnál” telepedtek meg. IV. Béla király 1263-ban a pálosoknak adta a 13. század közepén épült királyi vadászkastélyát, ez lett a kolostoruk épülete. A szerzetesek 1287-ben kápolnát is építettek a mai Pilisszentlélek közelében a Szent Kereszt tiszteletére szentelve. Az egykori pálos kolostor romjait 1985-1992 között feltárták, ma is megtekinthetők.

1309-től a néhány évvel korábban alapított, a Szépjuhásznénál található szentlőrinci monostor lett a rend főkolostora. I. (Nagy) Lajos sokat tett a pálosokért. Társ-védőszentként Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta Magyarországot és több monostort is alapított számukra, közülük a legismertebb a márianosztrai. 1381-ben megszerezte Velencétől a rend patrónusának Remete Szent Pálnak ereklyéit, és azt a szentlőrinci monostorban helyezték el.

1382-ben Nagy Lajos indítására László oppelni herceg megalapította az első lengyel pálos monostort Częstochowa mellett a Jasna Górán (Fényes-hegy). A hely a częstochowai Fekete Madonna képének köszönhetően a lengyelek nemzeti szentélye lett. A rend központja jelenleg is itt van.

A 15. században Kinizsi Pál is építtetett egy pálos kolostort Nagyvázsonyban. Ezt 1552-ben a katonák felrobbantottak, hogy ne kerülhessen török kézre. Köveit a Kinizsi-vár megerősítésére használták.

II. József császár 1782. január 12-én Magyarországon és az örökös tartományokban kihirdette a rend eltörlését. Ekkor a rendházak száma 381 volt, a rend könyvtáraiban több mint tízezer kötet maradt gazdátlanul.

Lengyel pálosok segítségével 1930 után telepedtek meg újra a pálosok hazánkban. 1934-ben birtokba vették a Gellért-hegyi Sziklatemplomot. Itt őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. 1935-ben Pécsett, 1940-ben Petőfiszálláson (Pálosszentkút) alapítottak házakat.

Magyar pálos közösségek jelenleg Budapesten, Pécsen, Márianosztrán és Petőfiszálláson vannak, székhelyük Pécsen van.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük