Víz világnapja – március 22
Március 22-én ünnepeljük a Víz világnapját. Az éltető vízét, ami minden élőlény számára létszükséglet. Évtizedekkel ezelőtt még mindenki úgy gondolta, hogy az ásványi anyagokkal együtt a föld édesvíz készlete is korlátlan, kifogyhatatlan. Mára már megtanultunk egy kicsit takarékoskodni vele. De nem eléggé!
A föld édesvíz készlete egyre fogy, egyre kevesebb van belőle. Ezzel szemben a sós tengervízből a globális felmelegedés következtében egyre több van. Hollandiában egyes tengerparti régiók már veszélybe is kerültek. Félő, hogy újabb vízszint emelkedés eltünteti a településeket.
Mára már szerencsére egyre többen vélik úgy, hogy ez a természeti kincsünk is kiapadhat, nem végtelen. A vízdíjak folyamatos emelkedése is sokakat arra ösztönöz, hogy spóroljanak a vízzel. Nem árt azonban még tudatosabban élni, nem elherdálni amink van. Takarékoskodni a vízzel, hogy a jövő nemzedékeinek is maradjon még valami. Hisz senkinek sem mindegy, mit hagy utódaira, hogy fognak majd élni az unokái, dédunokái, utódai.
Víz világnapja – március 22
A Víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Az ENSZ március 22-ét jelölte ki arra, hogy felhívja a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontosságára. Fontos foglalkozni a témával, mert néhány évtizeden belül globális problémává válhat a vízkészletek szűkössége a népesség növekedése, az éghajlatváltozás miatt.
Magyarország vizekben igen gazdag, itt található Európa egyik legnagyobb édesvíz készlete. Becslések szerint 200 millió embert is eltudnánk látni ivóvízzel. A vizek jelentős része külföldről érkezik a folyóinkon keresztül, csak a töredéke hullik le csapadék formájában. Hazánk földalatti vízkészlete rendkívül gazdag termál-, ásvány- és gyógyvizekben egyaránt. Budapest a világ egyetlen fővárosa, amely felszíne alatt jelentős mennyiségű termálvíz található.
Már az ókori rómaiak is a vizek országának nevezték a Kárpát-medence területét. Szakemberek szerint csak a Szigetköz kavicsos talajrétege között annyi a víztartalék, amely Magyarország szinte teljes lakosságát el tudná látni ivóvízzel. Magyarországon az egy főre jutó vízkészlet 12 ezer köbméter évente, ami az egyik legmagasabb Európában.
A nagyvárosokban nagyon jó az ivóvíz minősége, egyes vidéki térségekben viszont szinte ihatatlan. Az Alföld déli részén a víz arzéntól szennyezett. A víz körforgásában gondot okoz az is, hogy csak a háztartások 80-85 százalékában van bekötve a szennyvízcsatorna.
Nagy értéke van Európában is víznek, de különösen igaz ez az afrikai és ázsiai országokra. Az ivóvízhiány világméretű jelenség, az emberi társadalom édesvíz igénye nagyobb, mint a rendelkezésre álló mennyiség. Már most ott tartunk, hogy hat emberből egynek nem jut tiszta víz.
A víz nagyon sok költőnk képzeletét megmozgatta. Elég csak pl. József Attila A Dunánál, vagy Petőfi Sándor a Tisza versére gondolni. A nagy folyókon túl a kis patakok, csermelyek, források is gyakran kerültek az írok pennája alá.
Kívánom, hogy a jövő nemzedékeinek is legyen még lehetősége megízlelni a hűs források tiszta vizét!
Ajánlom figyelmedbe a Vad Magyarország – A vizek birodalma bejegyzésemet is.
