A háromkirályok napja – január 6
Január 6-át a vízkereszt napjának hívjuk, de ez egyben a betlehemi királyok, azaz a háromkirályok napja is. A három királyt Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt napkeleti bölcseknek is hívjuk, mert a betlehemi csillag vezetésével keletről érkeztek, hogy hódoljanak az újszülött Jézusnak.
Betlehemi királyok, Háromkirályok napja
A háromkirályok elnevezés nem a Bibliából származik. Ott ugyanis nem nevezik királyoknak őket, sőt a számukat sem említik. Ezért is helyesebb a napkeleti bölcsek elnevezés.
Máté evangéliumában (Mt 2,1–16) olvashatunk egyedül a keletről érkezett bölcsekről (Μάγοι από ανατολών – magoi apo anatolón ’mágusok keletről’). A zsidók újszülött királyát keresve a fényes betlehemi csillag vezetésével jutottak el Betlehembe a kisded Jézushoz.
Máté nem említi, hogy hányan voltak a bölcsek. A háromféle ajándékból követekeztettek arra, hogy hárman voltak: „Kinyitották kincsesládájukat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” A 6. század körül adtak nevet a keleti látogatóknak: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.
A bölcsek neve néhány nyelven:
- angolul: Caspar, Melchior, Balthazar,
- franciául: Gaspard (vagy Gaspar), Melchior, Balthazar (vagy Balthasar),
- németül: Caspar, Melchior, Balthasar,
- olaszul: Gaspare, Melchiorre, Baldassarre,
- spanyolul: Gaspar, Melchor, Baltasar.
A hármas szám utalhat továbbá az akkor ismert földrészekre (Európa, Ázsia, Afrika) vagy a Szentháromságra is. A szír–arám egyház és az örmények szerint a bölcsek száma 12 volt.
Amikor a háromkirályok hírül vitték Heródes királynak, hogy megszületett a zsidók királya, az hatalmát féltve elrendelte, hogy öljenek meg minden két éven aluli gyereket Betlehemben és környékén. A gyerekgyilkosság áldozatait nevezik aprószenteknek, akiknek a napját december 28-án tartjuk.
A háromkirályok ereklyéit a kölni dómban őrzik egy díszes síremlékben. A hagyomány szerint az ereklyetartóban a bölcsek csontjai találhatók, melyeket Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona talált meg a Szentföldön, majd vitette Konstantinápolyba, a Hagia Szophia bazilikába. Innen később Milánóba kerültek, majd 1164-ben I. Frigyes császár vitette Kölnbe.
Január 6-át Németországban, Ausztriában és Svájcban a Háromkirályok ünnepének (Dreikönigsfest) is nevezik. Néhány német tartományban ez a nap munkaszüneti nap.
Szokás ilyenkor házat, lakást is megáldani. Ekkor kerül fel az ajtófélfára az alábbi felirat, mely az adott évszámot (elöl és a végén) és az áldás tényét tartalmazza:
20 + C + M + B + 21
A dátum közé ékelődött három betű a Christus mansionem benedicat! (’Krisztus áldja meg a hajlékot!’) imádság rövidítése. De a három betű a három király angol és német nyelvű nevére is utalhat.
Spanyolországban január 6-a nagy ünnep, ott a háromkirályok viszik a karácsonyi ajándékot.
A háromkirály a naptáron is osztozik. Január 6-án ünnepli névnapját minden Gáspár, Menyhért és Boldizsár is.
A három királyokról József Attila a Betlehemi királyok című versében emlékezik meg. Érdekesség, hogy József Attila egyik múzsája, Szántó Judit is január 6-án született. Szántó Judit idősebb korában a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaként ápolta kedvese emlékét.
