Szecesszió világnapja: június 10
A Szecesszió világnapja (Art Nouveau World Day) 2013 óta minden év június 10-én tartott építészeti, kulturális világnap. Ezen a napon a világ minden tájáról számos intézmény csatlakozik a századforduló egyedülálló művészeti irányzatát bemutató programsorozathoz. A szecesszió kialakulásáról, formaviláról és néhány jeles képviselőjéről is szót ejtek.
Szecesszió világnapja (Art Nouveau World Day)
A kezdeményezés a katalán Antoni Gaudí (†1926) és Lechner Ödön (†1914) építészek halálának évfordulójához kapcsolódik, akik mindketten június 10-én hunytak el.
Mi a szecesszió?
A szecesszió szó a latin eredetű sēcēdō, sēcēdere: kivonulni szóból ered. 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. Sezession nevet kapott a bécsi kiállítási épületük.
A szecesszió nem egy egységes stílus, sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép. Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok). Értékei mellett a 20. században a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a giccs forrásává vált.
A szecesszió az építészettől a díszítőművészetekig minden műfajt (belsőépítészet, iparművészet, formatervezés, alkalmazott grafika, festésze, stb.) áthatott.
A szecesszió legfőbb ismertetőjelei
- sajátos, egyedi és utánozhatatlan formakincs: a növényi motívumok csavart, hullámzó, ritmikus ismétlődése,
- síkszerű képépítés, különös színek,
- vonalasan kígyózó növényi ornamentika túlburjánzása az ábrázolás rovására,
- stilizálás, a homogén, dekoratív színfelületek szinte kizárólagos alkalmazása,
- épületeken kevés a derékszög, sokkal inkább jellemzőek a lágy, gömbölyded formák.
Szecessziós művészet egyéb elnevezései
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették.
- Osztrák–Magyar Monarchiában: Sezession, magyarul szecesszió
- Franciaországban: az art nouveau („új művészet”),
- Nagy-Britanniában: modern style („modern stílus”) volt létrejöttekor, ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos.
- Németországban: a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és Wellenstil („hullámstílus”).
- Spanyolországban a Modernismo,
- Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és stile Liberty,
- Amerikai Egyesült Államokban: Tiffany style.
Példák a szecesszióra
A szecesszióról legtöbbet az építészet kapcsán beszélünk. A spanyol modernizmo jelentős képviselője volt Antoni Gaudi, aki sok mamár UNESCO világörökség listára felkerült épület megálmodója volt Többek közt a nevéhez fűződik a Güell Park megalkotása és a még napjainkban is építés alatt álló Sagrada Família templom megtervezése. A művészeti irányzat sokoldalúságát mutatja, hogy katalán területen maradva Lloret de Marban modernista temetőt is találunk.
Hazánkben a másik születésnapos, Lechner Ödön volt a szecesszió atyja és legnevesebb képviselője. Nevéhez fűződik többek között a budapesti Iparművészeti Múzeum és a Földtani Intézet épületének megépítése. Csodás építményei az Unesco világörökségi várományosi listára is felkerültek. Az épületeken a díszítések gyakran a pécsi Zsolnay gyárban készített kerámiák formájában jelentek meg. szép példa erre a pécsi Vasváry-villa, a mai MTA székház.
Persze nemcsak paloták épültek szecessziós stílusban, hanem templomok is. Jó példa erre a szintén lechner Ödön által tervezett Szent László-templom Budapest X. kerületében vagy a Szegedi Új zsinagóga.
A festészetben is több jeles képviselője van a szecessziónak. A legtöbb szecessziós palota üvegablakait Róth Miksa készítette. csak érdekességként említem meg, hogy a Szegedi Új Zsinagóga ablakai viszont testvére, Róth Manó keze munkáját dícsérik.
Rippl-Rónai József, Gustav Klimt vagy Alfons Mucha festők szintén a szecesszió világlátását követték.
