Legismertebb Árpád-házi szentek
Magyarország alig párszáz évvel a kereszténység felvétele után már sok szenttel büszkélkedhetett. Legismertebbek az Árpádok nemzetségének királyi sarjai, akik az uralkodó családok közül a legtöbb keresztény szentet adták a világnak. A magyar szentek, boldogok és tiszteletre méltók után most a legismertebb Árpád-házi szentek rövid ismertetését hoztam.
Árpád-házi szentek
I. István király (967/969/975 – 1038), az államalapító – Szent István
A magyar államiság szimbóluma I. István alakja, személyéhez számtalan legenda fűződik. Legfőbb érdeme a magyarság keresztény kulturkörbe való illesztése: Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. Betegágyán merényletet kiséreltek meg ellene, de ő megbocsátot.
Augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének napján hunyt el, az általa alapított székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában helyezték örök nyugalomra.
Augusztus 20. a legősibb magyar nemzeti ünnep, 10 83-ban, I. László (Szent László) kezdeményezésére ezen a napon avatták szentté – a világon első állaférfiként.
Imre herceg (kb. 1007 – 1031), a tisztaéletű – Szent Imre
Szent István király és Gizella hercegnő fia, Imre herceg megszeezte a kor legmagasabb iskolai fokozatát, István mellett belekóstolt a államirányításba, apja rábízta a királyi sereg vezetését is. Szent István Imre herceghez írt intelmei napjainkban is megállják a helyüket.
Szent István király a trónörökös Imre herceghez írt szavai a Corpus Juris Hungaricibe felvett első törvény, Szent István első törvénykönyve. Az 1027-ben keletkezett, Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű mű a kor legjelentősebb magyar irodalmi alkotása.
A hagoymány szerint a veszprémi Szent György-kápolnában szüzességi fogadalmat tett, trónörökösként mégis házasodnia kellett. Egy ismeretlen biánci hercegnő lett a jegyese, a szüzességi fogadalmat, mindketten megtartották.
István át akarta adni a trónt fiának, a koronázási palástként ismert ruha is erre az alkalomra születhetett. Imrét azonban egy vadászaton egy vadkan halálra sebezte. 1083-ban apjával és a velencei származású nevelőjével, Gellért püspökkel együtt avatták szentté.
Gellért püspök (kb. 980 – 1046), Imre herceg nevelője – Szent Gellért
A későbbi Szent Gellértet, a velencei származású szerzetest Szent István hívta Magyarországra, hogy az utódjának szánt Imre herceget tanítsa és felkészítse az uralkodásra. Szent István király bizalmasát az uralkodó halála után gurították hordóban a Dunába. A hegyet róla nevezték el, ez a budapesti Gellért-hegy, lábánál Szent Gellért hatalmas szobra áll. A néphiedelem szerint a róla elnevezett hegy gyomrában boszorkányok élnek.
Az itáliai származású Szent Gellért nem csupán a katolikus hit követői, hanem az egész magyarság számára fontos történelmi személyiség. Előbb Imre herceg tanítójaként, majd mártírsága révén kapott előkelő helyet hazánk múltjában. A nagyműveltségű, példás életű férfi nevét a 15. század óta viseli a budapesti Gellért-hegy, ahonnan levetették és mártírhalált halt.
Margit (1047 – 1093), a skótok jótevője – Skóciai Szent Margit
Szaáműzött Eduárd, II. Edmond angol király fia és Árpád-házi Ágota lánya, a Nadasdon született Skóciai Szent Margit. III. Malcolm feleségeként Skócia királynéja lett. Templomokat, kolostorokat építtetett, iskolákat nyitott, megalapozta a skót szövőipart.
Három nappal élte túl férjét és legidősebb fiát, akik az angolok elleni csatában estek el. Margit 1670 óta Skócia védőszentje.
I. László (1046 – 1095), a lovagszent – Szent László
Lovagkirályként ábrázolják I. Lászlót, karddal, később bárddal az oldalán. Népszerűségében túlnőtt az általa szentté avatott elődein (Szent István, Szent Imre, Szent Gellért). Történetírói szerint ő az imádságtól lebegő, pogány kun kezéből egy lányt mentő szent, aki ha éhezik a sereg, imával veszi rá a vadakat, hogy önként adják életüket.
Vazul unokája a középkori lovagi kultúra eszméynyéveé vált, Nagy Lajos és III. Béla is példaképének tekintette. Ez utóbbi uralkodó kezdeményezte szentté avatását is. Nagyváradi sírja csodatévő helyszín lett.
Piroska (1080 – 1143), Bizánci császárné – Szent Piroska
Szent László lánya, Piroska korán árván maradt, így évekig nagybátyja, Könyves Kálmán udvarában élt. Tizenhat évesen hozzáment a bizánci trónörököshöz, ezért áttért azortodox vallásra. Emléknapján, január 18-án az ünneplők tüzes virágokkal hintik a templomok padlózatát.
Bizánci császárnéként azortodox egyház kanonizálta (törvényesítette), de magyar szentként tartjuk számon, mert hazájával soha nem szakította meg a kapcsolatot.
Január 18-án Piroska napja van a Gergely-naptár szerint. Ezen a napon Szent Piroska mellett Árpád-házi Szent Margitot és Árpád-házi Szent Eirénét/Piroskát is ünnepeljük. Ez utóbbi Szent László (1046–1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leányaként született, majd Komnénosz II. János bizánci császár felesége lett. Bizáncban Eiréne néven ismerték, és kegyes élete miatt halála után szentté avatták. A Piroska naphoz több időjárás- és házasságjósló hiedelem is tartozik. Olvass tovább és ismerkedj meg Szent Piroska életével és szegedi Paprikaharang történetével.
Erzsébet (1207 – 1231), a szegények hercegnője – Szent Erzsébet
Erzsébetet, IV. Béla hugát, II. András lányát a szegények hercegnőjének nevezik, mivel menedékhelyet szervezett árva gyerekeknek, férjével hajléktalanoknak alapítottak szegényházat.
A korán megözvegyült lányt férje testvérei kitiltották az örökségből. Innen ered a rózsalegenda is: Erzsébet élelmet vitt a szegényeknek, amit sógora ellenzett. Véletlen találkozásukkor azt mondta, rózsa van a kötényében, s az ételek valóban rózsákká váltak.
Árpád-házi Szent Erzsébet rózsái 800 év távlatában fogalommá váltak. A magyar születésű szent neve nemcsak a rózsákkal, de a jótékonykodással és az adakozással is összekapcsolódott. Érdemes megismerni a legismertebb magyar szent történetét! Árpád-házi Szent Erzsébet a keresztény emberek körében az egész világon hatalmas tiszteletnek örvend, az emberszeretet eszményi példaképe.
Kinga, Lengyelország védőszentje – Szent Kinga
Kinga IV. Béla legidősebb lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére. Bár gyermekkorától apácának készült, feleségül ment V. Boleszláv lengyel királyhoz, akivel szüzességi fogadalmat tettek.
Kinga egész hozományát a taárok dúlta Lengyelország újjáépítésére fordította, magnyittatta a wieliczkai sóbányát is. II. János Pál pápa 1999-ben, hatszázezer hívő előtt avatta szentté.
Július 24-e Árpád-házi Szent Kinga napja. Magyarország egyetlen Szent Kinga-temploma a Veszprém vármegyei Küngös településen található, de személye más nemzetek emlékezetében is él. IV. Béla királyunk lánya és Árpád-házi Szent Margit nővére Lengyelország és Litvánia patrónája, és a sóbányászok védőszentje.
Margit hercegnő (1242 – 1270), Isten jegyese – Szent Margit
Margit hercegnő, IV. Béla lánya Klissza várában született, így a horvátok is saját szentjükként tisztelik. A vesztes muhi csata után szülei felajánlották Istennek az ország megmentéséért cserébe. Csoda történt, a tatárok kivonultak, de Margit tartotta magát a szülei döntéséhez. Először domonkos apácákhoz, később a Nyulak-szigetén lévő kolostorba került. Később róla nevezték el a budapesti szigetet Margitszigetnek.
Önsanyargatásai legendásak voltak, például minden karácsonykor elmondott ezer miatyánkot, az ünnep alatt csak vízen élt. 1942-ben avatták szentté. Legendáját Ráskai Lea domonkos rendi apáca jegyezte le, életéről Kodolányi János és Gárdonyi Géza is írt regényt.
Árpád-házi Szent Margit és a liliomok épp annyira összenőttek, mint nagynénje Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsák. A Margitsziget névadója szűzies életet élt, nem véletlen, hogy az ártatlanságot jelképező liliommal ábrázolják.
Lajos (1275 – 1297), a toulouse-i püspök -Toulouse-i Szent Lajos
Lajos, V. István unokája hét évet élt apja, II. Anjou Károly helyett túszként Aragóniában. Az ottani király húgával kötendő házasságot elutasítva ferences szerzetes, majd Toulouse püspöke lett. Édesanyja, Árpád-házi Mária nápolyi királyné még megélte fia szentté avatását.
Erzsébet (1277 – 1336), portugál özvegy – Portugáliai Szent Erzsébet
Portugáliai Szent Erzsébet, II. András dédunokája magyarul ugyan nem tudott, példaképe mégis nagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet volt. Tizenkét évesen hozzáadaták Dénes portugál királyhoz. Férje és fia, Alfonz trónharcában közvetített, amiért a „Béke angyalának” nevezték.
Aragóniai Erzsébet (Zaragoza, 1277. – Estremoz, 1336. július 4.), más néven Portugáliai Szent Erzsébet (katalánul Elizabet, spanyol és portugál nyelven Izabella) a portugáliai Coimbra városának védőszentje. III. Péter aragóniai király leánya és II. András magyar király dédunokája volt, nevét nagynagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére kapta. Szintén rózsákkal szokták ábrázolni, mert hasonló csodák történtek vele, mint Wartburg várának úrnőjével.
