Szent Mihály arkangyal ünnepe – szeptember 29
Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal ünnepe. Ő az egyike a hét főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe a hatalmas kardja, amellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan. A legismertebb főangyal szeptember 29-i napja több népi hiedelmet és babonát is tartogat.
Szent Mihály arkangyal
Szent Mihály az egyik legfontosabb arkangyal a keresztény hitben. Neve, amely azt jelenti, hogy „Ki olyan, mint Isten?”, arra utal, hogy ő az Isten melletti legfőbb harcos a gonosz elleni küzdelemben. A Biblia több helyen is említi Mihályt, különösen a Jelenések könyvében (12:7-9), ahol a sárkány elleni mennyei csata vezetőjeként szerepel. Az angyali seregek vezéreként Mihály az, aki legyőzi és kiűzi a gonosz erőket, és az ő védelme alá tartozik az egyház és az emberiség is.
Szent Mihály ünneplése a 4. századra nyúlik vissza, amikor a keleti kereszténység elkezdte tisztelni őt. A nyugati egyházban az ünnep végül szeptember 29-én rögzült, amikor az angyalok és különösen Szent Mihály tiszteletére szentelt templomokat felszentelték. Ez a nap később egyesítette a különböző angyali ünnepeket, és közös megemlékezéssé vált mindhárom főangyal – Szent Mihály, Gábor és Rafael – tiszteletére.
A középkorban Szent Mihályt különösen tisztelték, mint a lelkek védelmezőjét, aki az ítéletkor az emberek lelkeit mérlegre teszi és Isten előtt szól értük. Általában kezében karddal és méreggel ábrázolják. Számos helyen patrónusként tisztelik. Például ő a rendőrök, katonák, valamint a betegek és haldoklók védelmezője.
Szent Mihály nap hagyományai
Magyarországon Szent Mihály napjához számos népszokás kapcsolódik. Az ősz kezdete és az új mezőgazdasági év elindulása is erre az időszakra esik. A Szent Mihály-napi vásárok, bálok és ünnepi összejövetelek fontos részei voltak a falusi életnek. Ezen a napon gyakran végeztek hagyományos állatjóléti szertartásokat, mivel Mihályt az állatok védelmezőjének is tekintették. Emellett a néphit szerint ez a nap az időjárás jóslására is alkalmas volt.
Több helyen ekkor kezdődött a szüret, orszászerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok. Ugyanakkor ez a nagy a gazdasági év fordulója is volt. Ezután kezdeték a kukoricát törni, a pásztorok pedi legeltették a réten a Szent György napjakor (április 24) kihajtott marhákat, és ezen a napon számoltak el.
A juhászok is ekkor kapták meg a bérüket, és álalánosan ez a nap a szgődtetés napja, azaz a cselédek ekkor költöznek új gazdához.
Szeptember 29. volt az úgynevezett kisfarsang időszakának kezdőnapja is, azaz az őszi lakodalamk és névnapi bálok ideje, ami egészen Katalin-napig, november 25-ig tartott.
Erre a napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki iylenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát terget, egész évebn dörögni fog a háza felett az ég.
Mihály napja általában az időjárás hidegre, téliesre fordulását is hozta. Egy göcseji mondás szerint ” Szent Mihály öltöztet, Szeng György vetkőztet”.
Ezután tilos volt az ágyneműt a szabadban szellőztetni. Úgy tartották, ekkor szűnik meg a legelőn a fű növekedése.
Az állatok Mihály-napi viselkedéséből a téli időjárásra következtettek. Ha a juhok ezen a napon szorosan egymás mellé feküdtek, hosszú, kemény télre számítottak.
A halászó vidékeken úgy tartották, a halak ekkor a víz mélyére, az iszapba húzódnak.
