Szent Kristóf, az utazók, vándorok és hajósok védőszentje

Július 25-én Szent Kristóf ünnepét tartja a katolikus egyház. A 3. században élt szent az utasok, vándorok, hajósok védőszentje, valamint a tizennégy segítő szent egyike. A Magyar Autóklub Szent Kristófról nevezte el azt a díjat, amelynek bronz, ezüst és arany fokozatával jutalmazza azokat, akik legtöbbet tettek a biztonságos közlekedésért.

Szent Kristóf vállán a gyereknek álcázott Krisztussal

Szent Kristóf, az utasok, vándorok, hajósok védőszentje

A később szentté avatott Kristóf a 3. század derekán Szamóban Lükiában élt. Megtermett, erős ember volt és mindig a leghatalmasabb úrnak akart szolgálni. Először egy király szolgálatába állt, majd az ördöghöz szegődött. Az ördög félt a kereszttől, ezért Kristóf úgy vélte, Krisztus még nála is nagyobb úr.

Egy remete azt a tanácsolta neki, hogy ha Krisztussal akar találkozni, keresztelkedjék meg és legyen a felebarátai szolgálatára. Azt javasolta, hogy használja ki a hatalmas erejét és segítsen a zarándokoknak átkelni a nagy sodrású folyón.

Kristóf megfogadta a tanácsot. Készített magának egy kunyhót a folyó partján, és egy nagy botra támaszkodva átvitte a folyón a félelemtől rettegő utasokat.

Egy éjjel egy szegényes külsejű kisgyermek kért tőle segítséget. Kristóf nyakába kapta a gyereket és elindult vele a túlpartra. A pehelykönnyű gyerek egyre nehezebb lett, úgy érezte, mintha ólmot cipelt volna. Csaknem a víz alá merült a teher alatt, s minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen a túlsó partra.

A túlparton a kisfiú elmagyarázta Kristófnak a keresztség misztériumát, és azt mondta: ,,Ami a válladat nyomta, több volt, mint az egész világ. A Teremtőd volt az, akit áthoztál, én ugyanis az a Krisztus vagyok, aki a leghatalmasabb és akinek szolgálni akartál.”

Kristóf ezután az emberek térítésével foglalkozott. A katonák is rendre megtértek, akiket az elfogatására küldtek. Az a két szolgálólány is bátran vállalta a vértanúhalált, akiknek a börtönben kellett volna elcsábítani Kristófot.

Kristófnak sem a máglya tüze, sem az izzó sisak nem ártott. Amikor négyszáz katonát rendeltek ki, hogy nyilakkal célba vegyék, a nyilak egy kivételével megálltak a levegőben. Az az egy nyíl pedig a bíró szemébe repült. Végül lefejezték Kristófot, de még a vérében is erő volt: meggyógyult tőle a bíró szeme.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

kettő × 4 =