Szent András – András apostol
Szent András, azaz András apostol egyike volt Jézus tizenkét tanítványának. November 30-án tartott napjához közelebb eső vasárnap az advent első vasárnapja és egyben az egyházi év kezdete.
Szent András – András apostol
András Galileából származott, halászatból élt. Keresztelő Szent János tanítványa volt, majd a tanító rámutatott az „Isten Bárányára” (Jézusra), András azonnal Jézus követője lett. Testvérét, Simeon Pétert is András vitte el Jézushoz. Míg András saját akaratából lett Jézus tanítványa, addig Pétert Jézus szólította fel erre a szolgálatra, később pedig az egyház alapjává tett meg.
Az András (Andreas) névnek több jelentés tartalma van: ‚ékes’ vagy ‚válaszadó’ vagy ‚férfias’ az ander, azaz ‚férfi’ szóból.
Az evangéliumokban András apostol bölcs, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítványként jelenik meg. A Júdeában örökké fennálló idegengyűlölet ellenére szívélyes az idegen görögökhöz, meghallgatja kérésüket, és tolmácsolja is Jézus felé.
Jézus feltámadása után Kis-Ázsiában, a Fekete-tengertől délre eső vidékeken Örményországban és Kurdisztánban hirdeti a jézusi tanokat. Szolgálatának eredménye, hogy a világon először Örményországban lett államvallás a kereszténység.
Később szkítiai, trákiai és görög területeken volt misszionárius. Vértanú halálát egy hit vita okozta. Az achaiai Patrai városában az uralkodó hitvitájuk miatt börtönbe vetette, majd keresztre feszíttette egy X-formára ácsolt keresztre. A legenda szerint a saját kérésére feszítették ilyen keresztre, mivel azt mondta, hogy nem méltó a Krisztuséval azonos formájú keresztre feszítésre. Innen ered az „andráskereszt” elnevezés, amit a vasúti kereszteződéseknél ma is látunk.
András ereklyéit II. Constantius parancsára 357 körül Patraiból Konstantinápolyba szállították. Fejét 1461-ben Palaiologosz Tamás bizánci despota II. Piusz pápának ajándékozta, az ereklyét a vatikáni Szent Péter bazilikában helyezték el. Ereklyék egy részét VI. Pál pápa 1964-ben visszaajándékozta a keleti egyháznak, így ma Patraiban található a szent kisujja, koponyacsontjának teteje, és annak a keresztnek egy darabja, melyre megfeszítették.
Szent Andrást legtöbbször andráskereszttel ábrázolják, amint átfoga azt.
