Piroska napja – január 18
Január 18-án Piroska napja van a Gergely-naptár szerint. Ezen a napon Szent Piroska mellett Árpád-házi Szent Margitot és Árpád-házi Szent Eirénét/Piroskát is ünnepeljük. Ez utóbbi Szent László (1046–1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leányaként született, majd Komnénosz II. János bizánci császár felesége lett. Bizáncban Eiréne néven ismerték, és kegyes élete miatt halála után szentté avatták. A Piroska naphoz több időjárás- és házasságjósló hiedelem is tartozik. Olvass tovább és ismerkedj meg Szent Piroska életével és szegedi Paprikaharang történetével.
Árpád-házi Szent Eiréné/Piroska élete
A Szent László (1046–1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leányaként született Piroska (Prisca) mindössze két esztendős volt, amikor anyja meghalt. 1095. július 29-én apját is elveszítette, így hét esztendősen teljes árvaságra jutott. 1095-től évekig unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt.
Mindössze 16 éves vol, amikor az ország érdekeire hivatkozva 1104-ben eljegyezte a bizánci trónörökös, Komnenosz II. János, akivel 1105- 1106 fordulóján össze is házasodott. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben a béke jelentésű Eiréne (Irén) nevet vette fel. Házasságukból nyolc gyermek született.
Piroska a bizánci udvarban sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket Magyarországról. Többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Ő alapította Bizánc (Konstantinápoly) egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrátor-kolostort, és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. A sors fintora, hogy épületegyüttest csak két évvel halála után, 1136-ban szentelték fel. Kisázsiában halt meg, amikor elkísérte férjét egyik hadjáratára.
Keleten és nyugaton egyaránt úgy emlékeznek rá, mint kolostoralapítóra, a szegények gyámolítójára, a jóságos királyné megtestesítőjére. Halála után a keleti egyház avatta szentté, a római katolikus egyház is annak tartja.
Konstantinápolyi tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mozaikképét az időközben mecsetté nyilvánított Hagia Sophiában a mai napig őrzik.
Az ortodox egyház augusztus 13-án ünnepli Piroska napját.
Árpád-házi Szent Piroska és szegedi Paprikaharang
A Piroska nevet – az általa képviselt tulajdonságok átvitelének reményében – a magyar parasztság is szívesen adta az újszülötteknek. Az 1920-as évek elején Szeged Alsóvárosában is különösen sokan viselték ezt a nevet.
Az első világháborúban a Szeged alsóvárosi Mátyás téri templom harangjait is beolvasztották. A harngok pótlására gyűjtés szerveztek. A gazdag alsóvárosi nép hamar összeadta a harangokra szükséges összeget. A gyűjtés eredményeképp megrendelt négy harang 1921 májusában hívta először imára a hívőket.
A nagyrészt paprikatermesztők adományaiból öntött harangot Paprikaharangnak nevezték, és a sok, Piroskának keresztelt alsóvárosi lakos miatt Szent Piroska oltalmába ajánlották. A szent alakja a Paprikaharang felületén is látható.
A Paprikaharang történetének ismeretében cseppet sem meglepő, hogy a Dömötör-torony 1931-es felújításakor Aba-Novák Vilmos Szent Piroskát is megörökítette a keresztelőkápolna festményén.
Piroska napja és hiedelmei
Ma már nem túl gyakori név a Piroska. Nem trendi, újszületteknek már szinte nem is adják. Mostanában inkább divatosabb, jobban csengő keresztnevekkel találkozunk.
A Piroska név származását tekintve latin eredetű. A latin Prisca név jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó. A magyarban előbb Piriska, majd később Piroska néven honosodott meg. A hangalak változásában a piros szónak is szerepe lehetett. Mátyás király történetírója, Bonfini is említést tesz egy Piriskáról, Szent László királyunk lányáról.
A Piroska alak elterjedése Arany Jánosnak köszönhető, aki a Toldi trilógia középső részében, a Toldi szerelmében Rozgonyi Piroskának hívta a bátor hős szerelmét.
Őseink előszeretettel használták a napjainkban méltatlanul hanyagolt nevet. Több hiedelem is tartozott ehhez a naphoz, többek közt hosszútávú időjárás jóslásra használták.
Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy!
A negyven napos jövendölés a juhászok évtizedes megfigyelésein alapult. Több helyen az országban úgy tisztelték a Piroska napot, hogy nem dolgoztak a parasztok, nem fogtak be se lovat, se marhát ezen a napon.
Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik. Eladó sorban lévő lányok figyelem! Aki Piroska napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
Lehet próbálkozni a piroskendővel! Sok sikert hozzá!
