Kis színes az olimpiák történetéből

Bár már sokat írtam az olimpiáról, mindig újabb és újabb történetek késztetnek arra, hogy billentyűt ragadjak. A kimondottan magyar olimpikonokról szóló bejegyzés után itt vannak hát az újabb érdekességek az olimpiák történetéből.

Érdekességek az olimpiák történetéből

A 2012-es londoni olimpia egyik kabalafiguráját Wenlocknak hívták, nem véletlenül. A névadó kisváros Much Wenlock, ahol Dr. William Penny Brookes orvos 1850-ben megszervezte a szülőővárosa első sportfesztiválját. Itt a munkások, a gazdálkodó földművese, a kereskedők és az arisztokraták is egyenlő esélyekkel indulhattak.

Kilenc évvel később már nemzetközivé tették a versenyt, amit Viktória királynő is meglátogatott. Erre figyelt fel Pierre de Coubertin báró. Nagy hatást gyakorolt rá a jól megszervezett, kellemes hangulatú olimpia, illetve az is, hogy tízezer nézőt vonzott. Covóbertin az itt szerzett tapasztalatait is felhasználva 1894-ben magalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek Brookes is tiszteletbeli tagja lett. Ő sajnos 86 évesen elhunyt, így már nem élhetette meg a következő évben megrendezett első újkori olimpiát.

Much Wenlock városában máig minden évben megrendezik a helyi olimpiai játékokat. A turisták az úgynevezett olimpiai sétautat is végigjárhatják, és a gyerekek egy rejtvényes kihíváson is részt vehetnek.

Hivatalosan kétszer pályázott Magyarország nyári olimpia megrendezésére: 1955-ben az 1960-asra, amit Róma rendezhetett meg. 2015-ben pedig a 2024-es olimpiára adtuk ba a pályázatot, amit aztán visszavontunk. A nyertes Párisz lett.

Nem hivatalosan azonban többször is. 1920-ban Magyarország rendezhette volna az olimpiát, ám az I. világháború vesztes országaként végül el sem indulhatott a Budapest helyett Antwerpenben megrendezett eseményen.

1904-ben a St. Louis-i játékok mint „etnográfiai olimpia” vonult be az olimpiák történetébe. Többek között a zsákban futás és a dohányköpés is a versenyszámok között szerepelt – egyetlen egyszer és soha többé.

Az 1908-as olimpián tartottak először hivatalos bevonulási ceremóniát az országok zászlóival. Bár Magyarország akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, önállóan indulhatott, és a bevonuláskor a koronás zászlót vitte a magyar küldöttség. Magyarország itt 6. lett az éremtáblázaton, míg Ausztria 19, azaz az utolsó.

4,25 méteres magasságot hódított meg Mishida Shünei japán rúdugró az 1936-os berlini játékokon. Ugyanez sikerült honfitársának, Öe Sueónak is. A holtverseny után még egy egymás elleni ugrás? Ez a sportbarátok számára szóba sem jött – a két rúdugró egy kevéssé szokványos megoldás mellett döntött. A nekik átadott ezüst és bronzérmet kettévágták, és a két-két különböző felet összeolvasztották. Így keletkezett a két egyedül álló díj a „barátság érme”.