A nemzeti összetartozás napja – a Trianoni Békeszerződés emléknapja
2010 óta június 4-e A nemzeti összetartozás napja. A magyar nemzet összefogásának ünnepe 1920. június 4-ére emlékezik, amikor a Párizs melletti Versailles kastélyában aláírták a trianoni békeszerződést, ami meghatározta a következő évszázadok magyar történelmét.
A nemzeti összetartozás napja: június 4
A nemzeti összetartozás napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezik. A törvényt 2010. május 31-én iktatatta törvénybe az Országgyűlés Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezésére.
A törvény kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án írta alá a törvényt, így ez a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett.
Trianoni határmódosítások
„Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az akkori Magyarország népessége öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is:
- 300 ezer került Ausztriához,
- 3,5 millió Csehszlovákiához,
- 5,3 millió Romániához,
- 4,1 millió Jugoszláviához (beleértve Horvát–Szlavónország 2,6 millió lakosát).
Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.
Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, amely nagyobb terület, mint a mai magyar állam területe, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz 20 913 km2 került, Horvátországgal együtt 62 ezer. Csehszlovákia 61 661 km2-rel, Ausztria 3967 km2-rel gyarapodott. Lengyelország 519 km2-t, Olaszország pedig Fiumével 18 km2-t kapott.” – olvashatjuk a Wikipédiában.
Szelmenc, a kettévágott falu története is jól mutatja az íróasztal mellett hozott döntések igazságtalanságait. Szelmenc lakói többségében magyar ajkúak, területileg még is két másik országhoz tartoznak. A falu fő utcájának egyik fele Szlovákia, míg a másik fele Ukrajna része.
“A szelmenci székelykapu Sátoraljaújhelytől 50 kilométerre, egy magyarok lakta ikerfalut (Kisszelmenc (ma Ukrajna) és Nagyszelmenc (ma Szlovákia)) elválasztó ukrán-szlovák határátkelőnél áll. A székelykapu egyik fele Szlovákiában található, a másik fele pedig 8 méterrel odébb, Ukrajnában.” – írta Kiss P. Dóra a fotó mellé.
Trianonról és a történelem áldozatairól neves költők, írók emlékeztek meg, sőt még egy rockopera is készült.
Szerte az országban sok helyen találunk Trianon emlékművet és Várpalotán, valamint Csepelen Trianon múzeumot is találunk.
