A Gergely-naptár: világ legelterjedtebb naptára
A Gergely-naptár bevezetése óta az egyik legpontosabb naptári rendszer, amelyet világszerte elfogadtak a hivatalos időszámítás alapjaként. A gazdasági és társadalmi élet szervezése miatt elengedhetetlen, és segít fenntartani az idő múlásának egységes mérését. De hogyan és miért alakult ki a 16. században a máig használt világnapot?
Nyugati naptárak a Gergely-naptár előtt
Az ókori Róma a római naptárt használta, amely bonyolult és pontatlan volt. Ez a naptár a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot tartalmazta, márciustól decemberig. Ekkor még számokkal különböztették meg a hónapokat.
A fennmaradó téli holt időt az i.e. 713-as naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb január 1-jén kezdték az évet.
A hónapok ma is használatos elnevezésüket Augustus császár (i. e. 63. – i. sz. 14) uralkodása alatt kapták. Augusztus hónapunk névadója épp a császár saját maga volt. Augusztust ezelőtt Sextilisnek (sex – hat) hívták.
A római naptár problémái miatt Julius Caesar végül megreformálta azt, létrehozva a Julián-naptárt. Tiszteletére kapta a hetedik hónapunk a július nevet.
A Gergely-naptár bevezetése előtt a nyugati világ a Julián-naptárt (Juliánus-naptárt) használta, amelyet Julius Caesar vezetett be i.e. 46-ban, az általa megbízott Szoszigenész egyiptomi csillagász számításai alapján. A Julián-naptár alapja a napév volt, és évente 365 napot, valamint minden negyedik évben egy szökőnapot tartalmazott.
Azonban ennek a rendszernek az volt a problémája, hogy a tényleges napév hossza 365,2422 nap, míg a Julián-naptár szerint 365,25 nap, ami évente körülbelül 11 perces eltérést eredményezett. Az évszázadok során ez az eltérés már több napos csúszást okozott.
A Gergely-naptár bevezetése és reformjai
A naptárreform célja az volt, hogy a naptár pontosabban kövesse a Nap mozgását, és így a mezőgazdasági munkákhoz is jobban illeszkedjen.
A kiigazítással már az 1500-as évek közepén elkezdtek foglalkozni, a megoldás viszont csak XIII. Gergely pápa idején született meg, a kiváló matematikus és csillagász, Cristopher Clavius javaslata alapján. Az egyházfő az 1582. február 24-én kiadott Inter gravissimas kezdetű bullában vezette be új naptárát, amit később csak gregorián-, vagy szimplán Gergely-kalendárium néven emlegettek.
A Gergely-naptár bevezetésekor a következő fontos változtatásokat hajtották végre:
- Tíz nap kihagyása: 1582. október 4-ét közvetlenül október 15. követte, ezzel korrigálták a felhalmozódott eltérést.
- A szökőévek új szabályozást kaptak: azok az évek szökőévek, amelyek oszthatók 4-gyel, kivéve azokat, amelyek oszthatók 100-zal, de nem oszthatók 400-zal (például 1600 és 2000 szökőév, de 1700, 1800 és 1900 nem).
- A húsvét időpontjának kiszámítását pontosították: módosították, hogy közelebb kerüljön a tavaszi napéjegyenlőséghez.
A Gergely-naptár bevezetése nem volt zökkenőmentes. Sok ország ellenállt a változásnak, és csak fokozatosan tértek át az új naptárra. Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárat.
Bár a katolikus országok gyorsan átvették az új naptárt, a protestáns és ortodox országok csak később tértek át rá. Anglia és a brit gyarmatok például csak 1752-ben, Oroszország pedig 1918-ban vezette be a Gergely-naptárt.
Ha azt mondom, Karácsony hava, mindenki rávágja, hogy decemberről beszélek. De vajon ugyan ez-e a helyzet, ha Napisten havát, Földanya havát vagy netán Fergeteg havát említek? A hónapok népies elnevezései napjainkban már nem használatosak, de azért érdemes megismerkedni velük és rajtuk keresztül elődeink gondolkodásával.
A Gergely-naptár bevezetése jelentős lépés volt a tudomány és a civilizáció történetében. A pontosabb időszámítás lehetővé tette a csillagászat fejlődését, a földrajzi felfedezéseket és a tudományos kutatásokat. A Gergely-naptár a mai napig a világ legelterjedtebb naptára.
Csak érdekességként említem meg, hogy a március 12-i Gergely-napot nem a naptárreformról ismert XIII. Gergely előtt tisztelegve ünnepeljük, az I. Gergely pápára (Nagy Szent Gergely), az iskolák patrónusára emlékezve került bele a naptárba.
