Fenyőfa állítás története

Napjainkban természetesnek vesszük, hogy karácsony közeledtével szerte a világon állítanak karácsonyfát. Bár már az ókorban is tisztelték az örökzöldeket és használtak fenyőt dekorációs céllal, a karácsonyi fenyőfa állítás története jóval későbbre eredeztethető.

fenyőfa állítás története

Fenyőfa állítás története

A karácsonyi ünnepek egyik legfőbb jelképe, szimbóluma a karácsonyfa, a karácsonykor felállított és feldíszített, általában a fenyőfélék közül választott örökzöld növény. 

Az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi és a kelta kultúrákban is ismert volt. A középkorban szokás volt, hogy egy fiatal fát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki fiatalon áldozta fel életét az emberekért.

A karácsonyfa-állítás hagyománya a 16. században terjedt el a Német-római Birodalomban, mikor a keresztények elkezdtek feldíszített fenyőfákat állítani otthonaikban.

Az első feljegyzés karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourgból a 15. század végéről. Ekkoriban almával, ostyával díszítették a fát.

A legenda szerint Luther Márton helyezett először gyertyákat a karácsonyfára. Egy téli estén hazafelé tartva az egyik fenyőn ragyogó csillagfényekre lett figyelmes. A magával ragadó látványt szerette volna családjának is megmutatni, ezért elővett egy fát és gyertyákat helyezett rá.

A gyertyás karácsonyfát elsőként az 1660-as évekre emlékezve Liselotte pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében.

Német közvetítéssel terjedt el a fenyőfa állítás Európa többi országában, így Magyarországon is. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből származó Arnstein bankárcsalád házában állították fel 1814-ben. Ez akkor olyan furcsának találták, hogy a titkosrendőrség is jelentést készített róla.

Széleskörben a 20. század elején terjedt el igazából a karácsonyfa-állítás, egyre többen díszítettek fel egy kis fát vagy ágat karácsonykor.

Karácsonyfa állítás Magyarországon

Egy 1554-ből származó történelmi jegyzet alapján Magyarországon karácsonyfának nevezték a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt.

Egyes források szerint Magyarországon az első karácsonyfát az első kisdedóvó létrehozója, Brunszvik Teréz grófnő állította a martonvásári Brunszvik-kastélyban 1824-ben. Míg más források szerint nem a kastélyban, hanem a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek állította a fát.

Mások szerint Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor evangélikus hitű harmadik felesége „hozta be” az országba 1819-ben.

Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. Az 1860-as években Pesten fenyővásárokat tartottak.

A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ben, Jókai Mór A koldusgyermek című, karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelenik meg.

A karácsonyfa díszítésének magyar jellegzetessége a szaloncukor – selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, esetleg csokoládébevonatos cukorka. A szaloncukor története is megér egy olvasást.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

3 + három =