Szendrey Júlia: Ne higyj nekem

Szendrey Júlia Petőfi Sándor feleségeként, majd özvegyeként ismert leginkább. Pedig író, költő és műfordító is volt. Az Ő fordításában jelentek meg először magyarul a dán Hans Christian Andersen meséi 1856-ban. Szintén ebben az évben – Petőfi halála után hét évvel – keletkezett Szendrey Júlia: Ne higyj nekem című verse.

Szendrey Júlia: Ne higyj nekem

Ne higyj nekem, ha mosolygok,
Álarcz ez csak arczomon,
Mit felöltök, ha a valót
Eltakarni akarom.

Ne higyj nekem, ha dallásra
Látod nyílni ajkamat,
Gondolatot föd e dal, mit
Kimondanom nem szabad.

Ne higyj nekem, hogyha hallasz
Fölkaczagni engemet,
Megsiratnál, hogyha látnád
Egy ily perczben lelkemet.

Pest, 1856. október 10.

További olvasnivalók Szendrey Júliáról

1828. december 29-én született Szendrey Júlia, akinek nevét sokan csak úgy ismerik, mint Petőfi Sándor múzsája, felesége. Pedig író, költő és műfordító is volt, az Ő fordításában, 1856-ban jelentek meg először magyarul a dán Hans Christian Andersen meséi. Kis fiam című versét Petőfi Sándortól született fiához, Petőfi Zoltánhoz írta.

Petőfi Sándor: Szeptember végén című versét sokan a magyar irodalom legszebb szerelmes versének tartják. A költő a feleségének, Szendrey Júliának írta a sorokat a koltói Teleky-kastélyban töltött nászútjukon. A verset a pályatársak is nagyra értékelték. A második szakasz kezdősora („Elhull a virág, eliramlik az élet…”) Kosztolányi Dezső szerint a legszebb magyar verssor.