Katalin napja – november 25
„Ha Katalin kopog, a karácsony locsog.” – tartja a mondás, amit a november 25-i Katalin naphoz társítunk. Emellett azonban több más hiedelem, többek között férjjósló szokás is kapcsolódik ehhez a naphoz. Nézzük, mit gondoltak elődeink erről a napról és mit hozhat Katalin napja!
Katalin napja – november 25
November 25-én Szent Katalinra emlékezve ünnepeljük a Katalin-napot. Szent Katalin szép és okos királyleány volt az egyiptomi Alexandriában a 4. században. Tanulmányai során ismerte meg Jézus életét. A legenda szerint akkor tért keresztény hitre, amikor egy látomásában Szűz Mária jelent meg neki, karján a Kisdeddel.
Később az egyik látomásában megjelent előtte Jézus és eljegyezte. Amikor megtudta, hogy a császár üldözi a keresztényeket, Katalin védelmébe vette az üldözötteket és szembeszállt a császárral. Emiatt börtönbe vetették, ahol megkínozták, végül lefejezték. Kerékbe törésekor ismét megjelent Jézus és megígérte, hogy mindazokat meghallgatja, akik menyasszonyához, Katalinhoz imádkoznak. A legenda úgy tartja, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, amelynek lábánál tiszteletére kolostor épült.
A legendák és okossága miatt Katalin a házasságra vágyó leányok, a dajkák, az egyetemek, tudósok és a diákok védőszentjévé vált. Úgy tartják, hogy utolsó imádságában Katalin a betegekért és haldoklókért is imádkozott, ezért a kórházak, a betegek, az elesettek védőszentje is. Vértanúságának az eszköze, a kerék miatt pedig a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték.
Alexandriai Katalin a tizennégy segítő szent egyike, a bűnbánók megtérését késleltető akadályok ellen véd.
A görög eredetű Katalin név jelentése: „korona, mindig tiszta, szeplőtelen”.
Katalin-napi hiedelmek
Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódtak, csakúgy, mint a december 13-i Luca-naphoz. Szokás volt vízbe tenni egy gyümölcságat, a „katalinágat”, ha az karácsonyra kizöldült, az közeli esküvőt jósolt. Akkor volt a leghatásosabb, ha az ágért mezítláb mentek, és lopták valahonnan. A legelszánattabb több ágat is hazavittek és mindet elnevezték, így a először kizöldülő ág a jövendőbelijük nevét is elárulta.
A legények lopott leányinget tettek a párnájuk alá, vagy egész nap böjtöltek, abban bízva, hogy így megálmodják a feleségüket.
Számos vidéken dologtiltó nap volt a Katalin, nem sütöttek kenyeret, nem őröltek a malmok.
A régi időszámításban az első téli napként tartották számon. Közismert népi időjóslás: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.” Vagyis, ha Katalin napján fagy, akkor karácsonykor lucskos lesz az idő. Erre utal még: „Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik”, és a „Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz” mondás is. Vagyis Katalin napjával pont ellentétes lesz a karácsony időjárása.
Katalin napjából a következő év időjárására is jósoltak. A régi öregek szerint: amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.
