Tények és idézetek a fákról
A fák rengeteg hasznot termelnek, jótékony hatással bírnak, rengeteg dologra képesek. Csupán egy valamira nem. Nem képesek megvédeni magukat. Nincs sem ellenszerük, sem fegyverük az emberi brutalitás ellen. Reményeim szerint azok a tények és idézetek a fákról, amelyeket ma hoztam néhány embertársunkat elgondolkodásra késztetnek. Mert mi vagyunk felelőlesek a fákért, a jövőnkénkért, a jövő nemzedékért, az egész földért. Nekünk kell megvédeni a fákat.
Tények és idézetek fákról
„Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket.”
/Peter Wohlleben: A fák titkos élete/
„Az erdők önmagukért csodálatra méltók. Számomra olyan lélekemelő erővel bírnak, ami a legvarázslatosabb helyekké teszi őket a földön.”
/Jane Goodall/
Miért kell óvni a fákat?
„Egy 50 éves fa 50 kg oxigént termel és 68,75 kg CO2-t dolgoz fel egy vegetációs időszakban.
Egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.
Számítások szerint egy lombköbméter asszimilációs felület 47 liter vizet párologtat el egy vegetációs időszakban. Egy 50 éves fa évi produktuma 4230 liter, az 4,2 m3, tehát ennyivel javítja a környező mikro- vagy mezoklímát.”
/Radó Dezsõ: A fák környezeti haszna/
„Az erdők megújulásukon felüli kivágása gyorsítja a klímaváltozást és erősíti annak máris érzékelhető hatásait”
/10 millió Fa Alapítvány/
Az Eurostat 2021. márciusában kiadott statisztikája szerint, mely az EU országokban az erdők arányát vizsgálja a 2020-as évre vonatkozóan, Magyarország nem éppen előkelő helyet kapott a maga 22%-ával.
Összehasonlításképp: a lista elején álló Finnországban az erdők aránya 66% , a szomszédos Szlovéniában pedig 61% . A lista utolsó helyén álló Máltán mindössze 1 % az erdők aránya. De azért Málta környezeti és éghajlati viszonyai nem hasonlíthatók össze Magyarországéval.
Mit engednek az új fakitermelési szabályok?
A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendeletben Magyarország Kormánya, akinek ugye feltett szándéka, hogy megvédje a magyar családokat mindentől is, a következő engedményeket hozta a fakitermelésben:
A természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű, természetességi állapotú erdőkben is feloldja a tarvágás tiltását.
Az akácosok mintájára eltörli a tölgy- és bükkerdők kötelezően alkalmazandó vágáskorát.
A tölgyeseket a kitermelés után elég sarjaztatással felújítani.
A kivágott akácosok és más idegenhonos fafajú erdők helyén nem kell a természetes erdőtakarót helyreállítani, védett területen sem.
A fakitermelés során nem szükséges a vegetációs időre tekintettel lenni, vagyis az erdő lombos állapotban, és jövő tavasszal akár a madárvilág költési idejében is vágható.
Az állami erdőgazdaságok hatósági engedély nélkül építhetnek az erdőben a faanyag kiszállítására szolgáló ún. közelítőnyomokat.
A miniszter engedélyt adhat az erdőtervtől eltérő fakitermelésre.
És ha egyetlen meggondolatlan pillanatig ellágyulna a szívünk, és kezdenénk azt hinni, hogy mindez, bár borzasztó, de szükséges és érettünk történik tekintettel az előttünk álló nehéz télre…. el kell keserítsek mindenkit: az erdőinkből kivágott fa biztos vagyok benne, hogy nem a didergő, a 7-szeres áron számolt gázdíjat befizetni nem tudó, nehéz sorsú családok kályháiban fog landolni:
„…a frissen vágott fát nem is szabadna tűzifának hívni, mivel a hatékony égéshez 20% nedvességtartalom kell, amit 1-2 év szárítással lehet csak elérni. Az ezzel való fűtés pedig csak tovább fogja súlyosbítani a fűtési szezon alatt tapasztalható rossz levegőminőséget” – tette hozzá Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.”
/wwf.hu/
Idézetek a fákról
Ültess fát!
Hogyha másért nem, lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz,
Gondot ő visel reád.
Jó tavasszal nyit virágot:
Messze érzed illatát,
Kis madárka száll reája:
Ingyen hallhatod dalát.
Ültess fát.
/Jókai Mór: Ültess fát!/
A természet hatalmas, az ember parányi, ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel…
/dr. Szent-Györgyi Albert/
Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
/Dr. Gyökössy Endre: Boldogok…/
Az életnek csak akkor van értelme, ha lassacskán elcseréli valamire az ember. A kertész halála mit sem árt a fának. De ha a fát fenyegeted, akkor kétszeresen hal meg a kertész.
/Antoine de Saint-Exupéry/
Kérdezte-e már valaki: óh, én uram, áldott jó föld, tetszik-e az neked, amit mi idefenn cselekszünk; hogy a szép hűs erdőket kiirtjuk felőled, meztelenül hagyva testedet kínzó urad, a nap tüze előtt, hogy folyóidat mederbe szorítjuk, tavaidat kiszárítjuk, s kényszerítünk szomjazni; hogy testedet felhasogatjuk, hantjaidat összetörjük, és kényszerítjük azokat ételt, italt termeni számunkra; hogy vérrel itatjuk hímes pázsitodat, s halottaink elássuk kebledbe? Tetszik-e az neked, hogy mi itt élünk rajtad, és áldunk, és átkozunk, hogy táplálj minket, és törjük a fejünket rajta, hol lakik még kevés ember felszíneden, hogyan lehetne ottan is elszaporodni fajunknak?”
/Jókai Mór: Szomorú napok / részlet //
