Szent Iván éjszakája – június 23
Szent Iván éjszakája, más néven nyárközép éjszakája a június 23-áról 24-ére virradó éjszaka elnevezése. A csillagászati nyár kezdete és az év legrövidebb éjszakája ugyan három nappal korábban, június 21-én van, de hagyományosan mégis ezen a napon ünnepeljük a nyári napfordulót.
Szent Iván éjszakája
A meteorológiai nyár már június 1-én megkezdődött, a csillagászati pedig június 21-én köszönt be. Szent Iván napját június 24-én tartjuk, az ezt megelőző éjszaka a Szent Iván éj.
Az év legrövidebb éjszakájának ünneplése már a keltáknál is szokás volt. A pogány világban a nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást az újjászületést jelképezte. Éjjel hatalmas örömtüzeket gyújtottak és körbetáncolták. A bőtermés reményében égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket és lángoló kereket gurítottak le a dombokon.
Ki volt Szent Iván?
A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de az 5. századtól a Szent Iván éjszaka ünneplése egybeesik Keresztelő Szent János ünnepével. Az egyház június 24-re helyezte a szent születésének időpontját, mint a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett.
Szent Iván valójában Keresztelő Szent János. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János név szláv formájából. Tulajdonképpen a két név egy és ugyanazt az embert takarja.
A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget.
Korábban a csillagászati nyár kezdete június 24-re esett, de a naptárreformok következtében szétvált a két ünnep.
Keresztelő Szent Jánost a magyar néphagyományban a honfoglalás utáni bizánci kapcsolatainkból eredően Szent Ivánnak nevezik. Melchior Inchoffer 18. századi egyházi szerző szerint a magyarok már 1026 körül tűzgyújtással ünnepelték az Iván nap előestéjét.
A hagyomány szerint, akik Szent Iván éjszakáján átugranak a tűz felett, egész évben együtt maradnak.
A tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító erőt tulajdonítottak.
Az északi országokban általában ez különösen népszerű ünnep, ekkoriban vannak a fehér éjszakák.
A Szent Iván éjszakához kapcsolódó leghíresebb alkotás a Szentivánéji álom című vígjáték, amelyet 1595-ben William Shakespeare írt. A művet 1863-ban Arany János fordította magyarra.
Szent Iván éjszakájához kapcsolódóan 2003 óta rendezik meg hazánkban a Múzeumok Éjszakáját.
