Pünkösdi királynéjárás: tavaszi örömünnep a legszebbeknek

A pünkösdi királynéjárás, más néven pünkösdölés, pünkösd vasárnapjához kapcsolódó régi magyar népszokás, melynek során a legszebb, legkedvesebb hajadont ünneplik a falu lakói. A szokás dunántúli területeken elterjedtebb, de nyomait máshol is fellelhetjük.

A pünkösdi királynéjárás hagyománya és jelentősége

A pünkösdi királynéjárás, más neveken pünkösdjárás, pünkösd-köszöntés, cucorkázás a lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője a Dunántúlon. Megkülönböztetett szereplője a legkisebb, legszebb lány a pünkösdi királyné vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka.

Pünkösd vasárnapján a legények összegyűlnek, és kiválasztják a falu legszebb, legkedvesebb hajadonát, aki a pünkösdi királyné lesz. A királynét fehér ruhába öltöztetik, virágokkal díszítik a haját, és kosarat adnak a kezébe.

A pünkösdi királynét a legények kísérik végig a falu utcáin. A menet élén zeneszó és énekszó hangzik, a királyné pedig rózsaszirmokat szór a házakra és az emberekre. A házaknál megállnak, és énekelnek a lakóknak. A köszöntőhöz gyakran versike vagy mondóka is társul, amiben a királyné a házban élőknek bő termést, jó egészséget, és sok szerencsét kíván, akik tojással, süteményekkel, és aprópénzzel jutalmazzák őket.

A menet befejezése után a pünkösdi királynét és kísérőit táncmulatságra hívják. A mulatságon a falu legényei és hajadonái táncolhatnak, énekelhetnek, és mulathatnak.

A pünkösdi királynéjárás a tavasz eljövetelét, a természet újjászületését ünnepli. A szokás a fiatalság örömét, a szerelem dicséretét is magában hordozza. A pünkösdi királyné a falu legszebb, legkedvesebb hajadonát testesíti meg, akiben a falu lakói a szépség, a jóság, és a tisztaság ideálját látják.