Magyar és külföldi diák évődése a magyar nyelvről
Újabb megcáfolhatatlan példát találtam a magyar nyelv szépségének és nehézségének bizonytására. A magyar és külföldi diák beszélgetése jól rávilágít a magyar nyelv összetettségére és bonyolultságára. Timár György írása annak idején Brachfeld Siegfried előadásában lett híres.
Magyar és külföldi diák évődése a magyar nyelvről
Magyarul tanuló külföldi kérdezi hazánkfiát:
– Mondd barátom, mi a különbség a jár és a megy között? Mondjuk, jár az utcán vagy megy az utcán?
– Semmi az égvilágon.
– Jó. Mert nem akarok zöldséget beszélni.
Tegnapelőtt láttam egy hastáncos nőt, akinek egész zeneszám alatt folyton ment a hasa.
– Talán járt a hasa?
– Szóval mégis van különbség?
– Hát,….árnyalatnyi.
– És a pénz, amiért megdolgozunk, az jár vagy megy?
– Az … az jár. Többnyire. Nálam megy.
– Értem. És mi a különbség a tenni, meg a rakni között?
– Semmi az égvilágon.
– Jó. Mert nem akarok zöldséget beszélni… Tegnap találkoztam egy ismerősömmel, aki nem a feleségével sétált a teszedőparton.
– Hol?
– A teszedőparton.
– Talán rakodóparton?
– Most mondtad, hogy tenni és rakni: mindegy. Na, szóval az illető nagyon zavarba jött, és úgy rakott, mintha nem venne észre.
– Úgy tett.
– Hát a ti nyelvetekben egy nagy tevés kivétel van.
– Egy nagy rakás.
– Elég az hozzá, hogy az illetőt otthagytam a rakás színhelyén.
– A… a.. tett színhelyén.
– Miért, van valami különbség?
– Árnyalatnyi.
– S mi a különbség a húzni meg a vonni között?
– Semmi az égvilágon.
– Jó, mert nem akar…
– Tudom, nem akarsz zöldséget beszélni.
– Úgy van, honnan tudod?
– Kitaláltam.
– Szóval a huzaton, amivel Bécsből jöttem, nagy volt a vonat.
– Talán a vonaton volt nagy a huzat?
– Hát akkor az lesz a legjobb, ha most lehúzom a tanulságot.
– Levonom.
– Ide figyelj! Én rögtön bevonok neked egyet!
– Behúzok.
– Nahát, ez hallatlan! Ki ismeri itt ki magát? Mondd csak, azt, amibe a párnát csomagoljuk, az vonat?
– Az huzat.
– És amivel hegedülnek, az húzó?
– Az vonó.
– Nahát, és elvonják vele a nótánkat.
– Nem, elhúzzák.
– Légyszíves adj egy Seduxent.
– Parancsolj.
– Köszönöm szépen. Na, megpróbálok erőt venni magamon, kezdhetjük a második járatot.
– Menetet. Járata a villamosnak van.
– És arra járatjeggyel kell fölszállni?
– Nem, menetjeggyel.
– Mert ha nem, akkor ugye rosszul megy az ember?
– Nem, akkor rosszul jár.
– És a kísértet mit csinál? Visszamegy?
– Nem. Vissza az megy, akit küldenek. A kísértet visszajár.
– De csak az apró kísértet?
– Hogy-hogy csak az apró?
– Mert én tanultam, hogy az apró visszajár.
– Remélem, több kérdésed nincs?
– De igen van, tudniillik meg akarom inni veled a békepohár.
– És mit kell ehhez kérdezni?
– Hogy mi a különbség a dugni, meg a rejteni között?
– Semmi az égvilágon!
– Akkor, kérlek, add ide a rejtővonót!
– Micsodát?
– A rejtővonót.
– Ja, a dugóhúzót!
– Tessék.
– Köszönöm!
