Magyar és külföldi diák évődése a magyar nyelvről

Újabb megcáfolhatatlan példát találtam a magyar nyelv szépségének és nehézségének bizonytására. A magyar és külföldi diák beszélgetése jól rávilágít a magyar nyelv összetettségére és bonyolultságára.

könyv orgonával

Magyar és külföldi diák évődése a magyar nyelvről

Magyarul tanuló külföldi kérdezi hazánkfiát:

– Mondd barátom, mi a különbség a jár és a megy között? Mondjuk, jár az utcán vagy megy az utcán?

– Semmi az égvilágon.

– Jó. Mert nem akarok zöldséget beszélni.

Tegnapelőtt láttam egy hastáncos nőt, akinek egész zeneszám alatt folyton ment a hasa.

– Talán járt a hasa?

– Szóval mégis van különbség?

– Hát,….árnyalatnyi.

– És a pénz, amiért megdolgozunk, az jár vagy megy?

– Az … az jár. Többnyire. Nálam megy.

– Értem. És mi a különbség a tenni, meg a rakni között?

– Semmi az égvilágon.

– Jó. Mert nem akarok zöldséget beszélni… Tegnap találkoztam egy ismerősömmel, aki nem a feleségével sétált a teszedőparton.

– Hol?

– A teszedőparton.

– Talán rakodóparton?

– Most mondtad, hogy tenni és rakni: mindegy. Na, szóval az illető nagyon zavarba jött, és úgy rakott, mintha nem venne észre.

– Úgy tett.

– Hát a ti nyelvetekben egy nagy tevés kivétel van.

– Egy nagy rakás.

– Elég az hozzá, hogy az illetőt otthagytam a rakás színhelyén.

– A… a.. tett színhelyén.

– Miért, van valami különbség?

– Árnyalatnyi.

– S mi a különbség a húzni meg a vonni között?

– Semmi az égvilágon.

– Jó, mert nem akar…

– Tudom, nem akarsz zöldséget beszélni.

– Úgy van, honnan tudod?

– Kitaláltam.

– Szóval a huzaton, amivel Bécsből jöttem, nagy volt a vonat.

– Talán a vonaton volt nagy a huzat?

– Hát akkor az lesz a legjobb, ha most lehúzom a tanulságot.

– Levonom.

– Ide figyelj! Én rögtön bevonok neked egyet!

– Behúzok.

– Nahát, ez hallatlan! Ki ismeri itt ki magát? Mondd csak, azt, amibe a párnát csomagoljuk, az vonat?

– Az huzat.

– És amivel hegedülnek, az húzó?

– Az vonó.

– Nahát, és elvonják vele a nótánkat.

– Nem, elhúzzák.

– Légyszíves adj egy Seduxent.

– Parancsolj.

– Köszönöm szépen. Na, megpróbálok erőt venni magamon, kezdhetjük a második járatot.

– Menetet. Járata a villamosnak van.

– És arra járatjeggyel kell fölszállni?

– Nem, menetjeggyel.

– Mert ha nem, akkor ugye rosszul megy az ember?

– Nem, akkor rosszul jár.

– És a kísértet mit csinál? Visszamegy?

– Nem. Vissza az megy, akit küldenek. A kísértet visszajár.

– De csak az apró kísértet?

– Hogy-hogy csak az apró?

– Mert én tanultam, hogy az apró visszajár.

– Remélem, több kérdésed nincs?

– De igen van, tudniillik meg akarom inni veled a békepohár.

– És mit kell ehhez kérdezni?

– Hogy mi a különbség a dugni, meg a rejteni között?

– Semmi az égvilágon!

– Akkor, kérlek, add ide a rejtővonót!

– Micsodát?

– A rejtővonót.

– Ja, a dugóhúzót!

– Tessék.

– Köszönöm!

További hasonló szösszenetek a magyar nyelvről

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

négy × 2 =