József Attila: Reménytelenül
József Attila: Reménytelenül című versét ajánlom olvasására.
József Attila: Reménytelenül
Lassan, tünődve
Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.
Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.
A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.
Vas-színű égboltban…
Vas-színű égboltban forog
a lakkos, hűvös dinamó.
Óh, zajtalan csillagzatok!
Szikrát vet fogam közt a szó – –
Bennem a mult hull, mint a kő
az űrön által hangtalan.
Elleng a néma, kék idő.
Kard éle csillan: a hajam – –
Bajszom mint telt hernyó terül
elillant ízű számra szét.
Fáj a szívem, a szó kihül.
Dehát kinek is szólanék – –
További versek József Attilától
József Attila: Tél című versét ajánlom szeretettel, mert teljesen egyetértek a gondolatmentével: „Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni, Hogy fölengednének az emberek!”
Ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág… Nem túl vidám gondolat. Ennek ellenére József Attila Kertész leszek című megzenésített verse Koncz Zsuzsa tolmácsolásában tele van hittel, reménnyel, optimizmussal. A videóban látható csodálatos virágok pedig csak erősítik a pozitív érzést.
József Attila több mint 50 olyan verset írt, amiben Istenre vonatkoztatható utalás tesz. Soraiból azonban gyakran kiolvasható a kétkedés, a bizonytalanság. Most rögtön kettőt is hoztam ezekből. Fogadd szeretettel József Attila: Isten és Istenem című versét.
