Holokauszt Emléknapja – január 27
Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor Vörös Hadsereg általi felszabadításának fordulója. Emlékezzünk a sok borzalomra, hogy soha ne ismétlődhessen meg a sok kegyetlenség!
Holokauszt Emléknapja – január 27
A holokauszt szó a görög holokauszton szóból ered, melynek jelentése „teljesen elégő áldozat”.
A holokauszt legismertebb jelentése a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás. A négy és fél évig tartó időszak alatt körülbelül hatmillió európai, zsidó származású ember esett áldozatul.
A náci rendszer más csoportokat is üldözött vagy próbált megsemmisíteni: a cigányokat, az oroszokat (különösen a hadifoglyokat), a lengyeleket, a fogyatékosokat, a homoszexuálisokat és a politikai vagy vallási ellenállókat, például a szocialistákat, kommunistákat, vagy Jehova Tanúit.
Üldöztetést szenvedtek rajtuk kívül a rendszerrel szemben álló katolikus papok és protestáns lelkipásztorok is, akik közül sokakat deportáltak, fogságban tartottak vagy ezekkel fenyegettek.
Az üldözés és népirtás több lépésben valósult meg. Koncentrációs táborokat létesítettek, ahol kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, amíg azok bele nem pusztultak a kimerültségbe vagy valamilyen betegségbe. A zsidókat és a cigányokat gettókba zárták, ahonnan tehervagonokkal szállították őket a több száz kilométernyire fekvő haláltáborokba. Akik túlélték az utazást, azok nagy részével gázkamrákban végeztek.
Már a rámpán megtörtént a kegyetlen szelekció: „munka általi megsemmisítés” vagy tömeges elgázosítás valamelyik nyomorűságos, „zuhanyzónak” álcázott kamrában. A „Ciklon B” gáz a mezőgazdasági kártevők elleni egyik leghatásosabb termék származéka és a német vegyipar legkiválóbb terméke volt. Ez a körümény nyilvánossá tette a felhasználás valóságos célját: a”zsidókérdés végleges megoldása”, a „fajhigiéné” végső intézkedése volt.
A végrehajtók az áldozatok elembertelenítésére törekedtek, ennek első lépése volt, hogy kötelezővé tették a megkülönböztető sárga csillag viselését. Az utolsó szakasza pedig az, amikor nem maradt belőlük más, mint azonosíthatatlan hamu.
Magyarországon minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A szörnyű időszak áldozatai előtt tiszteleg Budapest egyik legfelkavaróbb emlékműve a Cipők a Duna-parton is. Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész 2005. április 16-án átadott alkotása Magyarország egyik legismertebb holokauszt emlékműve. 2017-ben az Architectural Digest építészeti magazin versenyén a világ második legjobb köztéri szobrának választották.
