Nemzetközi gyermeknap története
A nemzetközi gyermeknap a világ sok országában egy kitüntetett ünnepnap. Ünneplése Törökországból ered és a volt kommunista országokban vált népszerűvé. Sok helyen ma is június 1-én ünneplik. Magyarországon az ezt megelőző vasárnapon, május utolsó vasárnapján tartjuk.
Nemzetközi gyermeknap története
Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot (Universal Children’s Day). Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Azt javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.
Magyarországon ettől sokkal régebbi törénete van a gyereknapnak. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére már a 20. század első évtizedében is rendeztek gyermeknapot. 1906-ban 46, 1907-ben 612, 1908-ban pedig 2262 vidéki város és község vett részt a gyermeknap megünneplésében.
A húszas években vált rendszeressé, hogy május vagy június valamelyik napját gyermeknappá nevezték ki. 1931-től már egy egész hetet szenteltek a gyermekeknek, 1943-ig Nemzeti Gyermekhét néven. Ez 1944-ben nem került megrendezésre.
1945-ben júniusban, 1946-ban februárban, 1947-ben május 4-től tartottak gyermekhetet, 1948-ban június 20. és 27. között.
1948. novemberében a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség moszkvai tanácsülésén úgy határozott, hogy „a jövőben június hóban a világ minden olyan államában, ahol a Nemzetközi Nőszövetségnek szervezete van, gyermeknapot rendeznek. Ennek megfelelően Magyarországon 1950-től 1953-ig június első vasárnapján, azt követően pedig minden év május utolsó vasárnapján rendezik meg a Nemzetközi Gyermeknapot.
Gyermekversek és egyéb olvasnivalók gyermeknapra
Csorba Piroska: Mesélj rólam című aranyos kis versét ajánlom szeretettel.
A Népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. Erre a napra a legnagyobb magyar mesemondó, Benedek Elek: A só című meséjét hoztam a szeretetről.
A kor technikai vívmányainak köszönhetően szinte semmi sem lehetetlen. Ki gondolta volna pár évtizeddel ezelőtt, hogy egy jobb létre szenderült emberrel együtt okozhat ezrekek feledhetetlen pillanatokat? Nem csoda, hogy pár évvel ezelőtt jól megkönnyezték a nézők a RTL Klub Szenzációs Négyes műsorában Szabó Zsófi produkcióját, amikor egy népmesét adott elő úgy, hogy közben édesapja, Szabó Gyula hangja szólt a háttérben. Most újra megnézheted a különleges produkciót, ahogy Szabó Zsófi elhunyt édesapjával mesél!
