Bartos Erika: Apák
Apák napjára fogadd szeretettel Bartos Erika: Apák és Apához című kedves kis versét.
Bartos Erika: Apák
Barnaszemű édesapám
Úgy szólítom: Apuka,
Apuka visz minden reggel
Kocsival az oviba.
Apukámnak apukáját
Úgy hívom, hogy Nagyapa,
Nagyapának van egy régi
Ezüstszínű vonata.
Nagyapának apukáját
Úgy hívom, hogy Dédapa,
Dédapa már bottal jár és
Kevesebb lett a haja.
Dédapának apukáját
Úgy hívják, hogy Ükapa,
Volt egy kicsi birkanyája,
Benne harminc barika.
Ükapának apukáját
Úgy hívják, hogy Szépapa,
Szélmalomban lisztet őrölt,
Szép legény volt valaha.
Szépapának apukáját
Úgy hívják, hogy Ópapa,
Őt látom egy régi képen,
Nagyon délceg katona.
Amikor majd gyermekem lesz,
Akkor leszek apuka,
Apukámból nagyapa lesz,
Nagyapámból dédapa.
Apuka és Nagyapa és
Dédapa és Ükapa,
Szépapa és Ópapa is
Egymásnak mind rokona.
Bartos Erika: Apához
Mikor leszek én is felnőtt?
Mondd el nekem, Apa!
Nem vagyok még iskolás,
de nem is vagyok baba!
Mondd el nekem, milyen érzés
Apukának lenni?
Szeretsz-e mondd korán reggel
dolgozóba menni?
Jó érzés-e hazaérni,
megölelni engem?
Látod-e, hogy egész kicsit
ma is nagyobb lettem?
Jó érzés-e betakarni,
puszit adni este?
Maradj itt az ágyam mellett,
kérlek, ne menj messze!
Rajzoltam egy képet neked,
Te vagy rajta, nézd meg!
Én vagyok a kisgyerek és
kézen foglak Téged!
Örülsz neki? Vigyázol rá?
Mi vagyunk a képen!
Én vagyok az apukámmal,
ketten, kéz a kézben!