Prágai Szent Ágnes, Árpád-házi Szent Ágnes élete
Június 8-a – azontúl, hogy 40 napos esőjósló Medárd napja – Prágai Szent Ágnes napja is. Szokták még Csehországi, Přemysl és Árpád-házi Szent Ágnesnek is hívni. A Prágában született és eltemetett Ágnes ugyanis III. Béla unokája volt. Apja I. Ottokár cseh király volt, anyja pedig III. Béla leánya, Konstancia cseh királyné. Karitatív tevékenységeinek elismeréseként II. János Pál pápa 1989. november 12-én szentté avatta.
Prágai Szent Ágnes, Árpád-házi Szent Ágnes élete
Az Árpád-házi családból származó Prágai Szent Ágnes (Prága, 1205 – Prága, 1282. március 2.) nem tévesztendő össze a jó ezer évvel korábban élt vértanú Szent Ágnessel, akinek január 21-én van a napja.
Ágnes I. Ottokár cseh király és III. Béla leánya, Konstancia cseh királyné lányaként született Prágában. Atyja kívánságára először Szakállas Henrik sziléziai herceg és sziléziai Szent Hedvig fiával jegyezték el. Sziléziába vitték, és a trebnici (trebnitzi) cisztercita apácák gondjára bízták neveltetését. Három évet töltött a kolostorban. Azután, hogy jegyese vadászbalesetben meghalt, Ágnest visszavitték Prágába és a doksonyi premontrei nővérek gondjaira bízták.
Második vőlegénye II. Frigyes német-római császár fia, a későbbi VII. Henrik német király lett. Ekkor Ausztriába, a Babenberg-ház udvarába vitték. Atyja azonban fölbontotta ezt az eljegyzést, és inkább magának II. Frigyesnek ígérte lánya kezét.
Amikor 1230-ban Ottokár váratlanul meghalt, Ágnes IX. Gergely pápa közreműködésével rávette Frigyest, hogy álljon el a házasságtól. Prágába visszatérve háza közelében kolostort építtetett a minoritáknak, majd klarisszáknak a Szent Jakab-templom mellett. Ide az első nővéreket a rendalapító Assisi Szent Klára, Ágnes levelezőpartnere küldte.
Ágnes maga is a zárdába élt, majd 1234-ben átvette annak irányítását. Főleg a betegekkel – különösen a leprásokkal – és az árvákkal törődött. Karitatív intézményeket és templomokat építtetett Assisi Szent Ferenc, Mária Magdolna és Szent Borbála tiszteletére.
Mindvégig tartotta a kapcsolatot családjával, halála előtt kibékítette Vencel királyt és lázadó fiát, Ottokárt.
Az Ágnes által alapított kolostorokat is bezáratta II. József a türelmi rendeletével 1781-ben.
A prágai Szent Ágnes-kolostorban lévő sírját 1930-ban találták meg. A kolostort I. Vencel cseh király alapította húga, Ágnes kérésére körülbelül 1230-ban.
1936-ban indították újra boldoggá avatását, ami a huszita háborúk miatt korábban meghiúsult. II. János Pál pápa 1989. november 12-én avatta szentté, ünnepnapját pedig június 8-ra jelölte ki.
Szent Ágnes portréja szerepelt az 1993 és 2011 között forgalomban lévő cseh 50 koronás bankjegy előoldalán.
