Videón a medveállatkák: a föld legellenállóbb élőlényei
A medveállatkák (Tardigrada) vagy más néven vízimedvék apró, vízi élőlények, melyek a Föld legellenállóbb élőlényei közé tartoznak. Több mint 1300 fajuk ismert, melyek 0,2-1,5 mm közötti méretűek. Bár a vizes élőhelyeket kedvelik, valójában bárhol képesek túlélni: elviselik az extrém forróságot, szárazságot, a fagyot és a radioaktív sugárzást is. Hihetetlen ellenállóképességüknek köszönhetően extrém körülmények között is életben maradnak, sőt, még a világűrben is képesek megélni. Most videón is megszemlélheted a különleges lényeket.
Medveállatkák: az aprócska lények még az űrben is megélnek
A medveállatka, a parányi, hernyó és medve fura keresztezésének tűnő állat egyedülálló képességekkel rendelkezik. Élnek mohaágyakon, zuzmókon, homokban, sőt még a tetőcserépben is.
Bár a medveállatkákat 1773-ban felfedezte és leírta Johann Goeze német zoológus, kis vízimedvéknek nevezve őket, ám a nagyközönség előtt mégis ismeretlenek maradtak egészen a közelmúltig. 1777-ben a neves olasz biológus, Lazzaro Spallanzani a Tardigrada tudományos nevet adta nekik, ami annyit jelent: lassan lépegető.
A medveállatkák zömök, hengeres teste szelvényekből áll, négy pár lábukkal, amelyek apró karmokban végződnek, valóan úgy lépkednek, másznak a növények szárára, mint aprócska medvék a fára. Nincs szemük, sem keringési és légzési rendszerük, van viszont idegrendszerük és gyomruk.
Szíájnyílásukon két apró mészszurony található: ezekkelszúrják meg a növényi és állati sejteket, hogy kibuggyanó nedveiket szájszervükkel szívogassák. Petéket raknak, és egyes fajaik szűznemzéssel szaporodnak. Szívósságuk egyik titka, hogy kedvezőtlen körülmények között vagy védőburkot képeznek maguk körül,vagy a kriptobiózis állapotába kerülve tetszhalottá vállnak.
Nem csupán lenyűgöző lények, de fontos szerepet is játszanak az ökoszisztémában. Segítenek lebontani a szerves anyagokat, és táplálékul szolgálnak más apró lények számára.
A medveállatkák a föld legszívósabb állatai, gyakorlatilag mindent túlélnek. Laknak extrém magas és extrém alacsony hőmérsékleteken, nem zavarja őket a világűr vákuuma, az oxigénmentes környezet, képesek kiszárítani magukat, évekig a tetszhalál állapotába kerülni, túlélik a sugárzást és még azt is, ha felforralják őket.
Két fő stratégiát alkalmaznak a túléléshez: a cisztaképzést és a kriptobiózist.
- Cisztaképzés: Kedvezőtlen körülmények esetén a medveállatkához visszahúzza lábait és fejét, kutikulája pedig besűrűsödik, egy védőburokba zárva az állatot. Ebben a ciszta állapotban akár egy évig is kibírják táplálék és víz nélkül.
- Kriptobiózis: A kriptobiózis egyfajta „mélyalvás”, melynek során a medveállatkák anyagcseréje lelassul, testük térfogata pedig a felére csökken. Ebben az állapotban akár 100 évig is életben maradhatnak víz és táplálék nélkül.
A medveállatkák ellenállóképességét számos tényezőnek köszönhetjük:
- Speciális fehérjék: A medveállatkák testében olyan fehérjék találhatók, amelyek megakadályozzák a jégkristályok kialakulását a fagyás során, ezáltal megvédve a sejteket a károsodástól.
- Trehalóz: A trehalóz egy cukorfajta, mely helyettesíti a sejtmembránokban lévő vízmolekulákat a kiszáradás során, ezáltal megvédve a sejteket a pusztulástól.
- DNS-javító mechanizmusok: A medveállatkák képesek kijavítani a DNS-üket ért károsodásokat, melyet a sugárzás vagy más szélsőséges körülmények okozhatnak.
Extrém körülmények, amelyeket kibírnak a medveállatkák
- Hőmérséklet: -272°C-tól 151°C-ig
- Sugárzás: 570 000 rad röntgensugárzás
- Nyomás: A légköri nyomás 300-szorosa, a tenger mélyén uralkodó nyomás negyede
- Vákuum: Teljes oxigénhiányban 7 hónapig
- Mérgező anyagok: Metil-bromid, szén-dioxid, hidrogén-szulfid
- Világűr: A Föld légkörén kívül, -270°C-os hőmérsékleten, teljes oxigénhiányban, kozmikus sugárzásnak és a Nap ultraibolya sugárzásának kitéve
A medveállatkák hihetetlen ellenállóképessége tudományos kutatások tárgyát képezi, és reményt ad arra, hogy a Földön kívül is létezhet élet.
Érdekességek a medveállatkáról
- A medveállatka nevét a latin „tardus” (lassú) és „gradus” (lépés) szavakból kapta.
- 2007-ben egy izraeli űrhajó medveállatkákat vitt magával az űrbe, hogy tanulmányozzák a mikrogravitáció hatását a lényekre.
- A medveállatkák a Föld legrégebbi élőlényei közé tartoznak, fosszíliáikat 570 millió éves kőzetekben találták meg.
- A tudósok eddig több mint 1300 medveállatka fajt fedeztek fel, ebből több mint 1000 medveállatka faj él Magyarországon.
- A medveállatkák az egyetlen élőlények, amelyekről tudjuk, hogy túlélik a vákuumot és a kozmikus sugárzást.
- A medveállatkákat kutatásokban használják a DNS-javító mechanizmusok tanulmányozására, és remélhetőleg a rák elleni küzdelemben is hasznosíthatók lesznek.
A medveállatka lenyűgöző példa arra, hogy a Földön milyen sokféle, hihetetlenül alkalmazkodóképes élőlény létezik.
Többet is megtudhatsz a medveállatkáról a wikipédián.
Medveállatka videón
Julie Laurin kanadai művész érdekes projektbe kezdett: Twitchen időnként élőben közvetíti, mit csinálnak az általa begyűjtött medveállatkák. Laurin egy mikroszkóp képét osztja meg az érdeklődőkkel, mert ezek az élőlények olyan kicsik, hogy szabad szemmel nem láthatók.
Good morning! Here’s a little Tardigrade that I collected in a sample of balcony water yesterday. 🙂@tardigradopedia pic.twitter.com/hwcC0cOMxv
— A Tiny World (Julie Laurin) (@atinyworldorg) March 25, 2020
