Tóth Árpád: Január
Tóth Árpád: Január című versének sorai újévi jókívánságot rejtenek.
Tóth Árpád: Január
Rossz időket élünk, hogy fessem ki jónak?
Ki hisz ma Százéves Jövendőmondónak?
Mikor maga sem hisz, öreg csont, magának,
Húzván gond gyümölcse vén ágát nyakának?
Mégis, hivatalból, ő lévén az ember,
Kinél a naptáros jobb időket rendel,
Varázsló-süvegét most is félrecsapva,
Üti a jövendő kongó űrét csapra:
Csorduljon sok jóval a sok jövő hónap,
Rossz nap elmaradjon, több legyen a jó nap,
A rossz úgy se jöjjön, ha ki tán hivatja, –
Ez legyen az új év legszebbik divatja!
További olvasnivalók a januárról
Az év első hónapja, a január több ünnepnapot is tartogat. Első napja, az Újév napja nyitja az egész esztendőt, 6-án pedig a karácsonyi ünnepkör lezárásával elkezdődik a farsangi időszak. A fergeteg hava, Bodogasszony hava, télhó névvel is emlegetett hónap több jeles napot is tartalmaz, amelyekhez babonák és népi jóslások is köthetők. A Vince napján vágott szőlővesszőből például megjósolták, milyen termés várható az évben.
Kormos István: Kerek esztendő című versét ajánlom szeretettel.
Petőfi Sándor: A puszta télen című verse a kies, kihalt végtelen rónaságba röpít.
Békés álmainkba ne csalódjunk soha / Oltalmazzon minket angyalok mosolya, Ezekkel a szavakkal kezdődik Jókai Anna: Újesztendőre című gyönyörű új évi verse.
