Tények és tévhitek az indiai lótuszról + videó
Az indiai lótusz Dél-, és Délkelet-Ázsiában honos, a keleti kultúrák kedvelt növénye, a buddhizmus szimbóluma. A tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés jelképeként tisztelik szerte a világon. A buddhizmus terjedésével szubtrópusi és forróégövi területekre és Ausztrália észak-keleti részére is eljutott. Tények, érdekességek és tévhiteket hoztam a csodálatos virágról, amelynek virágzását hazánkban is többhelyen megcsodálhatjuk.
Indiai lótusz – tények és tévhitek
Az indiai lótusz a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés jelképe és a buddhizmus szimbóluma. Mint ilyen, igen kedvelt, ezért több tévhit is terjed róla, amiket most megpróbálok eloszlatni.
Az indiai lótusz nem azonos a tavirózsával
A lótusz és a tavirózsa is csodálatos vízinövény, de jelentős különbségek vannak köztük. A tavirózsák (Nymphaea) levelei és virágai a víz felszínén helyezkednek el, míg a lótusz (Nelumbo) levelei kiemelkednek a vízből. A lótusz hosszú kocsányon álló virágai még a kékes-zöld színű, pajzsalakú leveleket is túlszárnyalják. A tavirózsák színválasztéka széles spektrumú, ezzel szemben az indiai lótuszt csak sötét rózsaszín és a kevésbé elterjedt fehér színben csodálhatjuk. Az akár ember magasságúra növő lótuszvirágok kellemes illatúak.
A lótusz levelei víztaszító hatásúak
A lótusz levelein apró, szabályos mintázatú kiemelkedések találhatók, amin a víz nem képes megtapadni, azért víztaszító hatás alakul ki. A levélre kerülő víz nem terül el, a vízcsepp a levél benedvesedése nélkül lepereg.
A magok csírázóképessége akár 1000 évig megmarad
A lótusz szirmai a beporzás után lehullanak, a zuhanyrózsához hasonlító termés pedig a virág szárával együtt elfásodik. Az egyesével mélyen elhelyezkedő magok rendkívül ellenállóak, csírázóképességüket 1000 évig is megőrzik.
Gyakran hasonlítják az emberi jellemvonásokhoz
A lótuszvirág mélyből, a sötét, mocsaras tófenékről képes a felszínre törni. A mostoha körülmények ellenére gyönyörű virágokat nevel és minden évben megújul. Egyes tanok szerint a lótusz szívóssága, kitartása pont olyan, mint az emberé. A kifejlett virágok az örök élet, a lelki fejlődés szimbólumai.
A lótuszülés elnevezés névadója a lótuszvirág
A jóga legalapvetőbb testtartását, számos összetett gyakorlat kiinduló elemét lótuszülésnek hívják. A lótuszülés pihenteti a szívet, javítja a testtartást, megelőzi a reumatikus fájdalmakat, egyenletes véráramlást biztosít, segíti a belső szervek megfelelő működését. A lótusz a buddhizmus szent növénye, azért is kapta a Buddha ábrázolások jellegzetes ülőpóza a lótuszülés nevet. Buddha fontosabb életeseményeihez kapcsolódnak a Tízmilliószoros napok is.
Az indiai lótusz minden részét hasznosítják
Az indiai lótusz fontos szerepet játszik az indiai emberek mindennapjaiban. Rizómáját (föld alatti szár) zsenge állapotban zöldségként, szárítva és őrülve pedig lisztként használják. Üde, ropogós leveleit saláta-alapanyagként fogyasztják. Magja nyersen, valamint szárítva és pörkölve is kiváló csemege. Illatos virágaiból parfümöt állítanak elő. Levelei ételek dekorálására és csomagolásra is alkalmasak. Szárított termése szárazvirág kötészeti készítmények, karácsonyi és egyéb ünnepi díszek fontos kelléke.
Az indiai lótusz szerencsét hoz
A lótusz jelentésű lian szó hangalakjában megegyezik a „kötni”, és a „szeretni”, „szerelembe esni” jelentésű lian szavakkal. Ezért igen gyakori és kedvelt a lótusz szerepeltetése a különböző jókívánságokat kifejező képeken.
Egyiptomi lótusz valójában tündérrózsa
Egyiptomi ábrázolásokban gyakran találkozunk kék növény ábrázolásokkal, amit gyakorta lótusznak hívnak, holott ezek valójában tündérrózsák. A nílusi tündérrózsa (Nymphaea lotus) nem azonos a lótusszal, a latin nevében szereplő lotus szó növény fajt jelöl, nem pedig növény nemzetséget. A nílusi tündérrózsák szürkületkor nyílnak ki és éjjel pompáznak. A Hévizi-tóba is nílusi tündérrózsákat telepítettek.
Hazánkban több helyen megcsodálhatunk lótuszvirágzást
A Szegedi Füvészkertben található Közép-Európa legnagyobb lótusz állománya. 1932-es betelepítésük óta folyamatosan jelen vannak, a tó vizének felét birtokolják. Minden év júliusában, a lótusz virágzás idején Lótusz napokat rendeznek. Itt készítettem a bejegyzés végén található videót is.
Rétimajorban szintén csodaszép indiai lótuszok nyílnak. Rétimajor tulajdonképpen egy tórendszer Sárbogárd közelében. A teljes terület megközelítően 800 hektár, ebből 700 a vízfelület, melynek jelentős részén tervszerű halgazdálkodás folyik.
