Szerencsés gyermekek napja Japánban
Míg nálunk május utolsó vasárnapján van a gyermeknap, addig November 15-e a japán gyermekek különleges ünnepe. Ha a sicsi-go-szan, vagyis a hét-öt-három számokat együtt mondják ki az ázsiai szigetországban, akkor a szerencsés gyermekek napja november 15-i ünnepére és a hozzákapcsolódó fesztiválra utalnak.
Szerencsés gyermekek napja Japánban
Japánban a 3, 5 és 7 éves kor jelentősége kapcsolatban van a számmisztikával, mely szerint a páratlan számok szerencsések. A szokás a kora középkorból ered, amikor még magas volt a gyermekhalandóság, ezért az udvari nemesek megünnepelték, hogy csemetéik betöltötték ezeket az életkorokat.
A hagyomány idővel a szamurájok családjai között is terjedni kezdett, akik sokféle rutuálét hozzátettek. Akkoriban a gyermekeknek három éves korig mindig leborotválták a fejét, az ünnep után azonban már megengedték, hogy megnövesszék a hajukat.
A fiúk ötévesen viselhettek először felnőtt férfiruhát, hakamát. A hetedik életévüket betöltő lányok pedig lecserélhették kimonójukat megkötő egyszerű zsinórt selyemövre, azaz obira. Mire a sicsi-go-szan ünnepe a köznép körében is elterjedt, már olyan szertartások is kapcsolódtak hozzá, mint a sintó szentélyek látogatása, ahol a szülők a gyerekeik hosszú, egészséges életérét imádkoztak.
Mára a fejborotválás szokása ugyan megszűnt, de a három- és ötéves fiúk, illetve a három- és hétéves lányok még mindig hakamát és kimonót öltenek.
A novemberi gyermeknapon a szülők csitosze ame (ezeréves) cukorkával lepik meg a kicsiket. A hagyományosan rizspapírba csomagolt hosszúkás, piros vagy fehétszínű édességet az ilyenkor zsúfolásig megtelt szentélyek mellett vásárolják meg.
A cukorka zacskóját a hosszű életet jelképező darvakkal és teknősökkel díszitik.
